Már 342 szócikk közül válogathatsz.

A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


A szocializmus elnevezés az 1830-as években alakult ki, s mint szellemi áramlat és társadalmi-politikai [mozgalom]?, nem kevésbé tarka képet mutat, mint a konzervativizmus és a liberalizmus. Ez abból fakad, hogy a [modern kapitalizmus]? nagyon különböző fejlettségű társadalmakban tört utat, és eltérő társadalmi következményei is voltak. A különböző irányzatokba mégis volt közös elem: a munkásosztály kiszolgáltatottsága elleni lázadás az emberi méltóság nevében. E közben nem csak a [polgári társadalom]? meghirdetett eszményeit kérték számon az új valóságtól, hanem önálló politikai víziókat is megfogalmaztak arról, hogy a társadalom milyen szervezete lenne képes meghaladni a kapitalizmus ellentmondásait.


A szocialisták hívei voltak az [ipari civilizáció]?nak, de nem fogadták el a kapitalista társadalom liberális apológiáját. Bírálták a bérmunkásság elnyomását, és kirekeszését a polgári társadalomból és államból. A konzervatívokhoz hasonlóan a szocialisták is kezdettől fogva leghatározottabban hangsúlyozták a közösségi értékeket, a szolidaritást. Szinte utópisztikus lelkesedéssel hittek a technika és a társadalmi haladás egymást támogató erejében. A polgári [individualizmus]?sal és a [haszonelvűség]?gel szemben azonban nem a konzervatívok által idealizált rendi közösségeket sírták vissza, hanem inkább előretekintettek a jövő fele. Céljuk az volt, hogy mindenki számára beváltsák a felvilágosodás ígéreteit, egy olyan osztály nélküli társadalomban, amely valóban képes a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek megvalósítására.
A szocialisták mindenekelőtt teljes társadalmi egyenlőséget és igazságot követeltek. Nem elég a puszta [jogegyenlőség]?, sem az úgynevezett [esélyegyenlőség]? sem.


Az [egalitarizmus]? kisebb nagyobb mértékben a szocializmus minden válfajának sajátja, az igazságosság fogalmát pedig rendszerint a kizsákmányolás hiányával és a megvalósított egyenlőséggel azonosították. A szabadság nem pusztán a külső kényszertől való mentesség, hanem valamihez való pozitív szabadságot jelentett. Bírálták a termelési eszközök magántulajdonát, mint az egyenlőség és a szabadság legfőbb korlátját, ők úgy gondolták, hogy minden nyomorúság fő oka a [magántulajdon]?. [Marx]? a tőkés termelési mód fő ellentmondását abban látta, hogy miközben a munkamegosztás fejlődésével a termelés mindinkább társadalmasodik, a megtermelt értékek kisajátítása magánjellegű marad. A piac anarchiájával szemben, amely visszatérő [gazdasági válság]?hoz vezet. A szocialisták az átfogó gazdasági tervezés hívei. Szerintük bár a szabad verseny lehet, hogy növeli a hatékonyságot, de romboló hatású és pazarlóan bánik az erőforrásokkal. Ezért a termelés összehangolásában szerepet kell játszania a politikának, az állam gazdasági és szabályzó aktivitásának. A kíméletlen konkurenciával és [individualizmus]?sal szemben, amely atomizálja a társadalmat, szolidáris, kölcsönös segítségen alapuló közösségre van szükség.


A társadalmi egyenlőség, a kizsákmányolás és magántulajdon kritikája először az [utópista szocialisták]? tervezeteiben öltöttek testet, akik a jövő társadalmát többnyire a közösségileg szervezett termelés valamilyen formájában látták. A magántulajdonosi viszonyok forradalmi felszámolását csak a szocializmus radikális irányzatai tűzték ki célul.


A szocialisták nem tudták elfogadni a liberalizmus azon elvét, hogy az állam a [közjog]? szférája, a gazdaság pedig a [magánjog]?é, és a kettő között semmilyen átjárás nem lehetséges. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a társadalmi munkamegosztásban megtermelt gazdagság elosztása éppúgy, mint a termelési feltételek és a termékek elosztása, közügy, amely mindenkire tartozik, és ezért a [politika]? szabályozhatja a gazdaságot.

 

A szocialista tömb kialakulása és felbomlása:


A szovjet befolyás alá került országokban szovjetbarát kormányok alakultak, melyek a belügyi tárca megszerzésével egyre erősebben hatalomra jutottak és a választásokat is egyre nagyobb mértékben nyerték meg, mígnem végül 1947 szeptemberében megalakult a Kominform, és átvette az irányítást. Mindent államosítottak, tervgazdálkodás alakult ki, és egyre nőtt Sztálin személyi kultusza. Jugoszláviában a dolgok más irányt vettek. [Tito]? vezetése alatt megpróbáltak függetlenedni Moszkvától. Az ország [föderáció]?vá alakult és megszületett az „önigazgató szocializmus” modellje. 1953-ban Sztálin halála után valamelyest javul a helyzet, a GULAG-okat felszámolják, [Hruscsov]? veszi át a főtitkári helyet. 1968 elején az új szlovák főtitkár, [Alexandr Dubcek]? indította el „emberarcú szocializmus” programját, [reform]?okat készített elő a gazdaság [decentralizálás]?ára, a külföldi utazások szabaddá tételére, a csehek és a szlovákok egyenjogúságának kialakítására. A varsói katonai tömb leveri a reformokat akaró cseheket.


A 80-as évek sztrájkjainak köszönhetően átmenetileg meghátrált a hatalom, majd 1981-ben katonai diktatúrát vezettek be.
A szovjet tömb felbomlása 1988 tavaszától kezdődött és minden országban másképp zajlott.1993-ban Csehszlovákia [Csehország]?ra és Szlovákiára vált szét, [Lengyelország]?ban parlamenti választásokat írtak ki, viszont [Romániában]? csak forradalommal sikerült megbuktatni a [kommunista]? rendszert. 1991-ben a Jugoszláv tagköztársaságok között is megbomlott az összhang, Horvátország és [Bosznia-Hercegovina]? ki akart válni, melynek folytán véres lázadások törtek ki, melyet a NATO közbelépésével tudtak csak megfékezni.
A Szovjetunióban is változások álltak be [Gorbacsov]? 1985-ös hatalomra kerülésével, 1989-ben már választásokat írtak ki, melyet [Borisz Jelcin]? nyert. A Gorbacsov elleni [puccs]?kísérletet után,- aki többé nem tudta megerősíteni hatalmát - az [SZKP]?-t feloszlatták, független államok jönnek létre.


A szócikkhez társított címkék:
kommunizmus , politikai berendezkedés , politikai nézet , szocializmus

Szponzorált hirdetések

 



Szakmai partner



Médiapédia Patikapédia Netpédia Jógapédia Vinopédia Webfazék Mammutmail
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia internetes tudástár jóga tudástár borászati tudástár receptek online nagy fájlok küldése

Szakmai partner