Ajánló

Dr. Borossss Péter

    Jogász,
    politikus,
    [országgyűlési képviselő]?,
    1990 júliustól - 1990 decemberig [tárca nélküli miniszter]?,
    1990 decembertől 1993 decemberig [belügyminiszter]?,
    1993 decembertől - 1994-es országgyűlési választásokig a [Magyar Köztársaság]? [miniszterelnöke]?,

Született: Nagybajom (Somogy megye), 1928. 08. 27.

 

Családja:

    Édesapja vitéz Boross György erdőmérnök (1896-1993)
    Édesanyja Horváth Lujza háztartásbeli (1905-1993)
    Testvére Boross László (1932-) nyugalmazott tanító
    Nős (1952), felesége Papp Ilona nyugalmazott bírónő.
   

Gyermekei:

      Boross Ildikó Dr. (1958) jogász
      Boross Gábor (1960) üzletember
      Három unokája van.

Életútja:

Az elemi iskolát Újfalván, Nagybajomban és Kadarkúton végezte, majd 1938-tól a Mátyás Király Honvéd középiskolába Kőszegre, 1942-ben a Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskolába került Pécsre. Iskolájával együtt 1944-ben [Németország]?ba telepítették, ahonnan 1945 januárjában több társával megszökött.

1947-ben érettségizett a Somssich Pál Gimnáziumban Kaposváron, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára iratkozott, ahol annak utódjában, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán 1951-ben jogi doktori diplomát szerzett.

1951-től tisztviselőként dolgozott a Fővárosi Tanács pénzügyi osztályán. Az [1956]?-os forradalom idején betöltött szerepe (Budapesti Forradalmi Bizottság és az Értelmiségi Forradalmi Tanács tagja) miatt elbocsátották, 1957-ben letartóztatták, internálták.

1959 végéig rendőri felügyelet állt, és a '60-as évek elejéig csak fizikai munkát kapott. Ezután vendéglátóipari üzletvezető-helyettes, később üzletvezető.

1965-től a Délpesti Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettese, 1971-től igazgatója. 1989-ben innen vonult nyugdíjba.

Politika 1989-től:

1956-os tevékenysége, és az az utáni megtorlások miatt a politikához csak a [rendszerváltás]? közvetlen közelében tért vissza. Antall József invitálására 1989 őszétől rendszeres résztvevője az MDF összejöveteleinek.

Az alakulóban lévő új kormányban 1990. május 30-tól a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, 1990. július 23-tól polgári titkosszolgálatokat felügyelõ (Magyar Köztársaság Információs Hivatala és Nemzetbiztonsági Hivatala) tárca nélküli miniszter.

1990 decemberében [Horváth Balázs]? akkori belügyminiszter lemondását követően a [miniszterelnök-helyettes]?i poszttal együtt átvette tárcáját.
1992-ben belépett a Magyar Demokrata Fórumba (MDF), melynek 1993-tól elnökségi tagja, 1994 júniusi lemondásáig alelnöke.
1993 decemberében Antall József halála után a parlament [Magyarország]? miniszterelnökévé választotta, mely tisztséget az 1994-es országgyűlési választásokonvaló vereségig töltötte be.
1994-től az MDF [országgyűlési képviselő]?jeként a nemzetbiztonsági bizottságának elnöke.
1996-tól a [párt]? parlament]i frakciójának szakadásáig az MDF alelnöke.
1998-ban nem jut a parlamentbe, Orbán Viktor személyi főtanácsadójának kéri fel.
2003-ban lemond MDF elnökségi tagságáról.
2006-tól pártja Pest megyei listáján újra [országgyűlési képviselő]?i mandátumot szerez, melyről erkölcsi és morális okokra hivatkozva 2009 február 1-jével lemond, és szakít a [Dávid Ibolya]? elnökölte pártvezetéssel.

Civil kezdeményezések:

1983-ban kezdeményezte, hogy a kispesti Wekerle-telepen szobrot állítsanak Kós Károlynak, ami többszöri kísérlet után 1987-ben sikerült.
1988-ban alapított Országépítõ Alapítvány kuratóriumi elnöke, majd tagja (többek között Antall Józseffel, és Göncz Árpáddal együtt.
1989-ben bejegyzett Összefogás Foglalkoztatási és Szociális Alapítvány egyik alapítója.
Tagja az Emberi Jogok Magyar Ligája elnökségének.
Szabadságharcosokért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
2006-tól a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság elnöke.

Kitüntetései:

1988 - Podmaniczky-díj
1991 - 1956-os Emlékérem

Források:
part.mdf.hu
parlament.hu
politaktika.hu