Politikapédia szócikk találomra
Individualizáció
Az individualizmus fogalma egy erkölcsi rendszert, egy politikai, társadalmi szemléletmódot jelent, amelyben a társadalom elé és fölé helyezve az egyén áll a középpontban. Az individualisták mindenek előtt és mindenek felett az egyéni célokat és vágyakat tartják szem előtt szembehelyezkedve bizonyos közösségi vagy csoportérdekekkel, és nem ismerik el sem a hagyomány, sem a vallás moralitását, mivel azok az egyéni választás lehetséges korlátai.
Politikai szempontból az individualista elmélet egy olyan kormányzatot képzel el, amelyben az állam feladata csupán az egyén szabadságának védelme. A "laissez-faire"-hez hasonlítják, amely a francia "laissez faire, laisser passer" ("hadd csinálja, hadd menjen a maga útján") mondásból alakult ki, amit az önszabályozó piacgazdaságra használtak, amikor állami beavatkozás nélkül a gazdaság csak a piac szabályai szerint működik.
Az individualisták hirdetik az egyéni autonómiát, a kisebbség jogait a többséggel szemben, és számukra csak az olyan demokrácia működőképes, amelyben az alkotmány védi az egyéni szabadságot akkor is, ha a társadalmi jó érdekében akarnák korlátozni. Nem ismerik el a [köztulajdon]?t, mivel szerintük a nép képviselőinél semmi sincs jó kézben, mert azok nem elég képzettek és felelősségteljesek. Érveik szerint egy jól működő államot a polgárok egyéni előrehaladásra való vágya viszi előre.
Gazdasági szempontból az individualizmus a [magántulajdon]? és az egyéni gazdasági döntések rendszere szemben a köztulajdonnal és a kollektív döntéshozatallal. Gyakorlatilag a kapitalizmus erre épül.
Az individualizmus először a korai francia szocialistáknál jelent meg, a nagy francia forradalom (1789) utáni társadalmi széthúzás magyarázataként. Támadták a [gazdasági liberalizmus]?t, amely nem csökkentette a társadalmi egyenlőtlenségeket, és az általuk elképzelt harmóniát, az ő szavukkal élve a szocializmust támogatták.
Az individualizáció jelenségei manapság felerősödtek, így pl. egyéni életstílusok elfogadása, a házasság és a család új formáinak megjelenése, újfajta közösségek és társadalmi mozgalmak megjelenése. Az egyén és a társadalom között egy teljesen más kapcsolat jött létre, az eddigi áttételek (pl. csoportok, intézmények) elveszítik jelentőségüket.
