Már 342 szócikk közül válogathatsz.

A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


A demokrácia görög eredetű szó, a démosz (nép) és kratein (uralom) szavakból jött létre. Jelentése: népuralom. Alapelve, hogy a társadalom tagjai közötti minden nemű hatalmi kapcsolat azokban gyökerezik, akik engedelmeskednek és nem azokban, akik parancsolnak. Mivel mindenki maga dönti el, hogy engedelmeskedik-e vagy sem, csak akkor fog engedelmeskedni, ha azt előnyösnek ítéli. A demokrácia egyik legmeghatározóbb sajátossága a szólás- és véleményszabadság.
A vezetőket a nép választja, a koordinátorok csak megbízottak lehetnek, akiket időlegesen, visszavonhatóan és körülírt hatáskörrel választanak meg, feltételezve a kompetenciájukat és mivel a demokráciát a [törvény]?ek uralmának kell jellemeznie, és a vezetőknek csak az ezek által biztosított keretek között van hatalma. A piac lehetővé teszi, hogy a fogyasztók vásárlásaikkal és vásárlásaik megtagadásával szelektáljanak a számukra leginkább kompetensnek tűnő szolgáltatások és vállalkozások között.

 

 

Alkotóelemei és elvei:


- [általános választójog]? alapján választott [parlament]?
- egymással versengő [párt]?ok
- autonóm igazságszolgáltatás
- emberi jogok
- alkotmány
- pluralizmus
- döntési elve: mérsékelt döntési elv/elégséges [konszenzus]? elve
- értékei: szabadság, egyenlőség, igazságosság, emberiség stb.
- a szabad egyesülés és gyülekezés joga
- a szólás- és [sajtószabadság]?
- a választójog és a tömegek [szavazat]?aitól függő kormány

A demokrácia, bár igen régi [államforma]?, az idők során igen változatos jellemzőkkel bírt. A legelső demokratikus jellemzőkkel a görög poliszok rendelkeztek, ezek közvetlen demokráciáknak tekinthetők, és egyáltalán nem volt rájuk jellemző a liberális hozzáállás. Pozitív értelemmel csak a 17. századtól bír. A nők például egészen a 20. századig nem rendelkeztek [szavazati jog]?gal, és nem szólhattak bele a [közügy]?ekbe.

 

 

Az antik demokrácia


Arisztotelésznél a demokrácia az [arisztrokráciá]?t váltotta fel,- ennek a korcs formája, az oligarchia - és ennek ellentéteként jelenik meg, mint a [politeia]? szintén eltorzult formája. A sokaság uralmát nem a modern legitimációs alapon részesíti előnyben, hanem a magasabb rendű döntéshozatali képesség alapján. Platón még igen fiatalon csalódott a demokráciában. Az ő értelmezésében a demokráciát a nép rosszul értette, a szélsőségességig fokozza, s így a szabadságból szabadosság lett, ami szerinte egyáltalán nem felel meg az demokrácia erkölcsi és ideológiai elvárásainak. Mindketten úgy vélik, hogy a demokrácia, mint államforma, nem megfelelő.

 

 

A modern demokrácia


A tizenhetedik században igencsak megoszlanak a vélemények a demokráciával kapcsolatban. Thomas Hobbes egyetlen személy [szuverenitás]?át tartotta hasznosnak, de ezt egy, a nép által kötött "társadalmi szerződésből"eredeztette, azaz itt jelenik meg a nép akaratából választott vezető „kezdetleges elve”, mivel ez nagyjából azt jelentette, hogy a meglévő jogokról az egyén lemond az állam javára a közös érdekekért. John Locke szerint az eredetileg természetes állapotban (szabadság) élő emberek társadalmi szerződést kötöttek természetes javaik védelmének érdekében, így a kormányzás a kormányzottak megegyezésén alapul.
Jean-Jacques Rousseau beszél először a szuverenitás elméleti alapjáról, és a [népszuverenitás]?ról. Ez azt jelenti, hogy a nép a hatalom birtokosa, részt vesz a hatalom gyakorlásában. Ez az elmélet érvényesül napjainkban is, és a demokrácia különböző típusai is ebben a formában nyilvánulnak meg. A fő végső hatalom hordozója a nép.
A népszuverenitás elve a demokrácia különböző formáiban érvényesül. A népszuverenitással a [köztársasági államforma]? harmonizál a legjobban, mert kifejezi, hogy az [államfő]?i jogokat gyakorló személyt vagy szervet a nép bízza meg meghatározott időre az államfői jogok gyakorlásával, és a tevékenységéért szűkebb vagy tágabb értelemben legalább jogilag felelős. Két általános formája valósul meg jelenleg a világon: a [közvetett demokrácia]? és a [közvetlen demokrácia]?.
Millnél jelenik meg először a tömegdemokrácia, amely nézetei szerint megszüntetné a modern demokrácia ellentmondását, a szegények és gazdagok közti éles különbséget.

A parlamenti demokrácia előzménye az [abszolút monarchia]?. Típus szerint lehet többségelvű-, vagy konszenzuális parlamenti demokrácia.

 

 

Többségelvű parlamenti demokrácia jellemzői


- aszimmetrikus kétkamarás törvényhozás
- összpontosított végrehajtó hatalom
- erős pártfegyelem
- a kormánynak többsége van a parlamentben
- a miniszterelnök a pártelnök
- egyszerű, többségen alapuló egyfordulós választási rendszer
- jogilag a parlament hatalma nem korlátozott

 

 

Konszenzuális parlamenti demokrácia


- kétkamarás törvényhozás
- megosztott végrehajtó hatalom
- a parlament és a kormány szétválik – létrejön a tényleges hatalommegoszlás
- többpártrendszer
- többfordulós választás
- [föderalizmus]?, [decentralizáció]?
- írott alkotmány
- kisebbségi [vétó]?
 


A szócikkhez társított címkék:
jobboldal , kormányzási forma , politikai berendezkedés

Szponzorált hirdetések

 



Szakmai partner



Médiapédia Patikapédia Netpédia Jógapédia Vinopédia Webfazék Mammutmail
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia internetes tudástár jóga tudástár borászati tudástár receptek online nagy fájlok küldése

Szakmai partner