Van-e jelentése a történész számára a “totalitáriánus” kifejezésnek, vagy ez inkább a politikai [ideológus]?ok eszköze?
Kétségtelenül van jelentése, de csak bizonyos történészek számára. A szónak eléggé ellentmondásos a története. Amiben a történészek egyetértenek, az az, hogy soha nem létezett egy bizonyos totalitáriánus társadalom, ugyanakkor kétségtelen, hogy bizonyos országok – mint a [Harmadik Birodalom]? és a sztálini [Szovjetunió]? – megkísérelték a totalitáriánus társadalom megteremtését. A bonyodalom a szó körül – különösen az ötvenes és hatvanas években – abból származott, hogy egyértelműen a politikai propaganda eszközévé vált. A társadalomtudósok így próbálták meg összemosni a náci [Németország]?ot a szovjet [Oroszország]?gal, mondván, hogy mindkettő a nyugati szabadság és demokrácia ellenségeként lépett fel. A történészek azonban ezt meglehetősen kényelmetlennek találták, ennek okait [Abbott Gleason]? fejtette ki Totalitarianism című könyvében.
Általában a történészek kerülik is ennek a szónak az analitikus és heurisztikus kategóriaként való használatát.