A XX. század első felében a választást vagyoni, életkori vagy egyéb korlátokhoz kötötték, a felnőtt lakosság kb. 10%-a voksolhatott. A század második felétől él a valóban demokratikus választás.
A választás általános jellege
- Minden 18. életévét betöltött állampolgár szavazhat.
- Egyenlőség - Mindenki szavazata egy szavazatnak minősül.
- Titkos választások - A választópolgárok szavazatuk tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan szavazhatnak.
Minden nagykorú állampolgár választójoggal rendelkezik, néhány természetes kizáró októl eltekintve.
Kizáró okok:
- cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság
- közügyektől való eltiltás jogerős ítélet alapján
- szabadságvesztés töltése
- jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés
Választási rendszerek típusai
1. Többségi választási rendszer
Az adott országban egyéni választókerületek vannak, itt dől el, hogy kik jutnak a [parlament]?be.
2. Arányos választási rendszer
Az országban egy vagy több választókerület van, a szavazók a politikai pártok listájára szavaznak, a mandátumok a szavazatok arányában kerülnek elosztásra. Sok párt működése jellemző, gyakran [koalíció]?s kormányzat alakul.
3. Vegyes választási rendszer
A két említett rendszer kombinációja, a szavazóknak két szavazatuk van: az egyiket egyéni választókerületi képviselőre, a másikat pártlistára adják. [Magyarország]? választási rendszere ebbe a kategóriába tartozik.