Már 342 szócikk közül válogathatsz.

A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Karl Heinrich MarxA marxizmus [Karl Heinrich Marx]? (1818-1883) német közgazdász és filozófus tanításainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti és politikai ideológiák együttese.

 

[Lenin]? felosztása szerint a marxizmus három alkotórésze:

- marxista filozófia

- marxista gazdaságelmélet

- marxista politikaelmélet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


                 Karl Marx

 

 

A marxista filozófia

 

Marx filozófiája abból indul ki, hogy a lét határozza meg a tudatot, s nem fordítva.   

Dialektikus materializmus irányzatú filozófia, amelyen belül a történelmi materializmus alaptételeit Marx és [Friedrich Engels]? (1820-1895, német filozófus) a Német ideológia című munkájukban fogalmazták meg, mely szerint

- valóságos egyének és cselekvéseik léteznek

- az egyéneknek anyagi életfeltételeik vannak

- az életfeltételek részben készen találtak, részben maguk a cselekvő egyének hozzák létre

 

Az emberiség történelmében a társadalmi szerveződéseknek az alábbi szintjeit különbözteti meg:

- vándorló nomád

- despotikus ázsiai

- antik

- feudális-germán

- kapitalista

- szocialista

- kommunista

 

A társadalmi szerveződés gazdasági alapjain a gazdaság dinamikája ellentmondásba kerül a működését biztosító jogi-politikai szférával a termelőerők (munkaerő, termelési eszközök) és a termelési viszonyok (munkamegosztás, termékelosztás, termelőerő-tulajdon) közötti ellentmondások miatt. Ebből adódóan érdekkülönbségek és érdekazonosságok jönnek létre, amelyek érdekcsoportokat szülnek. A különböző tulajdonosi osztályoknak kitüntetett szerepe van, amelyek mind értékrendjükben, mind tudatformáikban különböznek egymástól, s ezek az érdekkonfliktusok osztályellentéteket szítanak. Az ellentétek kezelésének legfőbb eszköze az állam.

 

 

A marxista gazdaságelmélet

 

Marx gazdaságelméletét háromkötetes művében, A Tőke című könyvében fejtette ki, amelyben a gazdaság elemzésére új módszert vezet be. A gazdasági eseményeket a történeti háttér figyelembevételével, fejlődésük folyamatában szemléli. A mindenkori ember és társadalom kapcsolata dialektikus: az aktuális társadalmi viszonyok közé születő ember maga is alakítója a viszonyoknak. A társadalmat egy óriási társasjátékhoz hasonlítja, amelyben a szabályokat a legtöbben elfogadják. A játéknak része a változtatás, ennek szabályai, formái és közvetítői.

 

Marx szerint a kapitalista gazdaságot az áruviszony jellemzi. Az áru egyszerre fizikai tárgy szükségletkielégítésre, és pénzre, vagy másik árura cserélhető objektum. A magántulajdon miatt az áru tulajdonosa kizárhatja a többi embert az áru hasznosításából, s ezt a szeparációt a közösség fenntartja és legitimként ismeri el.

A kereskedelem során az áruból pénz lesz, a pénzből pedig megint áru. A termelés és a fogyasztás, a szükségletek és a kapacitások összehangolása a piac által történik. Marx elméletében a piac igen erős kritikát kap: ha a termelés piacra történik, akkor a termelőt nem a használati érték előállítása motiválja, hanem az áru könnyű és hasznot hozó értékesítése (azaz minél nagyobb legyen az áru csereértéke), a fogyasztó érdeke pedig az, hogy minél olcsóbban juthasson használati értékhez. A termelést tehát a csereérték növelése hajtja. A gazdaság menetét nem piaci kereteknek kellene szabályozniuk, hanem gazdasági terveknek. 

 

 

A marxista politikaelmélet

 

A marxizmus egy olyan, optimista meggyőződéstől vezérelt rendszert tételezett fel, amelynek célja az ideális társadalom létrehozása.

A gazdasági és társadalmi viszonyok képezik azt az alapot, amelynek felépítménye a politika, a jog. Minden baj forrásaként a munkamegosztás módját és a magántulajdont jelölte meg, s az 1848-ban kiadott Kommunista Kiáltványban a szocializmushoz vezető út legfőbb eszközének a magántulajdon eltörlését tekintette. A fennálló tulajdonosi rendszert forradalom útján meg kell dönteni, hogy a termelőerők megsokszorozódása révén létrejöhessen az állam nélküli kommunizmus

Marx a kommunizmus eléréséig szükség van egy átmeneti politikai korszakra, ezért a szocializmust két szakaszra bontotta: 

- az első szakaszban még jelen van az állam és a jog, az elosztás a végzett munkateljesítmény alapján történik, vagyis még nem szűntek meg a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, konfliktusok;

- a második szakasz már tulajdonképpen maga a kommunizmus, ahol a szükségletek szerinti elosztás működik, megszűnik az állam, a pénz, a piac, a jog, a rendfenntartó szervek, s létrejön az önkéntes kooperáció erkölcsi rendszere.  
 

 


Szponzorált hirdetések

 



Szakmai partner



Médiapédia Patikapédia Netpédia Jógapédia Vinopédia Webfazék Mammutmail
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia internetes tudástár jóga tudástár borászati tudástár receptek online nagy fájlok küldése

Szakmai partner