Már 342 szócikk közül válogathatsz.

A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


 

 

Dr. Horn Gyula

  • közgazdász,
  • közgazdaság-tudományok kandidátusa,
  • politikus,
  • pártelnök,
  • diplomata,
  • volt külügyi államtitkár,
  • volt külügyminiszter,
  • 1994-1998 között a [Magyar Köztársaság]? miniszterelnöke.

 

Született: Budapest, 1932. 07. 05.

 

Családja:

  • Édesapja Horn Géza (1896-1974) szállítómunkás.
  • Édesanyja Csörnyei Anna (1905-1991) gyári munkásnő
  • Testvérei:
    • Géza (1925-1956) dokumentumfilm-rendező, (az ő lánya [Havas Szófia]? az MSZP országgyűlési képviselője)
    • Károly (1930-1946) fiatalon elhunyt, 
    • Tibor (1935), 
    • Sándor (1939), 
    • Tamás (1942) és 
    • Dénes (1944) munkások. 

 

 

  • 1956 óta nős, felesége Király Anna statisztikus.
  • Gyermekei:
    • Horn Anna (1956)
    • Horn Gyula (1969)

Gyermekkor, tanulmányok:

Angyalföldi munkáscsalád harmadik gyermeke, szülei baloldali érzelműek voltak. A [proletár]?családokra jellemző nagy szegénységben nőtt fel. Édesapját a [Gestapo]? 1944-ben elhurcolta, fogságából sosem tért haza.

Az elemi iskolát Angyalföldön végezte, már ötödikes kora után munkát vállalt.

1948-tól műszerész ipari tanuló, 1950-ben szakérettségit tett.

1950-től az Állami Közgazdasági és Pénzügyi Főiskola hallgatója Rosztovban ([Szovjetúnió]?), ahol 1954-ben diplomázott.

1970-ben elvégezte a Politikai Főiskolát.

1977-ban "A jugoszláv gazdasági rendszer elemezése" című disszertációja alapján közgazdaság-tudományok kandidátusa tudományos fokozatot szerzett.

Orosz, angol, szerb, horvát és bolgár nyelven beszél.

 

Életútja a [rendszerváltozás]? előtt:

1954-ben belépett a [Magyar Dolgozók Pártja]? ([MDP]?) soraiba.

1954-1959 között a Pénzügyminisztérium dolgozója.

1956-os forradalom idején nemzetőr, az [MDP]? átalakulása után a [Magyar Szocilaista Munkáspárt]? ([MSZMP]?) tagja, 1956 december, és 1957 júniusa között karhatalmista.

Leszerelése után visszament korábbi állásába a Pénzügyminisztériumba.

1959-ben a Külügyminisztérium szovjet osztályára kerül, ott gazdaságpolitikával foglalkozik.

1961 márciusától a Szófiai magyar nagykövetség attaséja,

1963-tól a Belgrádi nagykövetség munkatársa

-1965-1968 Nagykövetségi titkár,

-1968 I. osztályú nagykövetségi titkár

-1969 nagykövetségi tanácsos.

A külszolgálat végeztével a [Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága]? ([MSZMP KB]?) Külügyi Osztályán dolgozik 1969 és 1983 között mint politikai munkatárs, konzuláns, osztályvezető-helyettes, 1983 és 1985 között mint osztályvezető.

1985 márciustól az [MSZMP KB]? tagja, a Külügyminisztérium államtitkára

1989-ig a magyar-finn kulturális vegyes bizottság magyar tagozatának az elnöke.

1987-1988 között a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának tagja.

1988 júniusától a [Pozsgay Imre]? vezette alkalmi történelmi tényfeltáró munkabizottság, és a háromtagú történelmi albizottság tagja.

1988 decemberétől a nemzetközi, jogi és közigazgatás-politikai bizottság titkára.

1989 tavaszától a [Németh Miklós]? vezette kormány [külügyminiszter]?e

Külügyminisztersége idején nevéhez köthető a későbbi német újraegyesítést elősegítő 1989 szeptemberi határnyitás, és az 1990-ben aláírt államközi egyezmény a [Szovjet]? csapatok kivonásáról, a diplomáciai kapcsolatok felvétele a [Vatikán]?nal, [Izrael]?lel,a [Dél-Koreai Köztársaság]?gal és a [Dél-afrikai Köztársaság]?gal.

1989 júniustól az [MSZMP]? politikai intézőbizottságnak tagja.

1989 októberében a [Magyar Szocialista Párt]? (MSZP) alapítóinak egyike, országos elnökségének tagja.

Az 1990. évi országgyűlési választásokon az (MSZP) területi listáján mandátumot szerez.

 

Életútja a [rendszerváltozás]? után:

A parlamenti választások után az Országgyűlés külügyi állandó bizottságának elnöke lett, majd tisztségéről a kormánypártok állandó támadásai miatt 1993-ban lemond. 

1990-1995 között a Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) igazgatótanácsának tagja.

1990 májusában az MSZP elnökévé választják, az irányítása alatt álló párt fő célja a modern európai szociáldemokrata párttá válás.

1991-től tagja az Európai Tisztelet Szenátusának, szorgalmazza az európai integrációs szervezetekkel való együttműködést, és a NATO-val való szorosabb kapcsolattartást.

1992-ben pártja újraválasztja az elnöki tisztségbe, majd felvételt nyer a [Szocialista Internacionálé]?ba.

1990-1994 között több száz lakossági fórumot tart, többek között ennek eredményeként a választésok előtt már [Magyarország]? egyik legnépszerűbb politikusává válik.

Az 1994-es parlamenti választásokon az MSZP országos listájának vezetőjeként mandátumot szerez. Pártja a parlamentben abszolút többséget szerez (54%), majd [Horn Gyulát]? miniszterelnök-jelöltnek választja.

Nagy arányú győzelmük ellenére koalíciós tárgyalásokat kezdenek a parlamentben második legnagyobb képviselőcsoporttal rendelkező Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) vezetőivel. A koalíciós szerződés megkötése után Göncz Árpád akkori köztársasági elnöktől kormányalakítási megbízást kap.

1994 július 14.-én az Országgyűlés kormányfői programját elfogadta, ezzel Horn Gyula [Magyarország]? hatvanegyedik miniszterelnöke lett.

Céljai közt a válságos pénzügyi helyzet megállítása, a gazdasági romlás megállítása, a szociális piacgazdaság kiépítése és az Európai Únióhoz történő csatlakozás szerepelt.

Az MSZP elnökeként 1994-ben, és 1996-ban is újraválasztották.

Miniszterelnöksége idejére tehető az 1946-os válság óta legmagasabb infláció (30%), a szomszédos államokkal kötött kétoldalú alapszerződések jelentős többsége, a [privatizáció]? döntő szakaszának lezárása, többek között az [Bokros Lajos]? pénzügyminiszter által fémjelzett úgynevezett [Bokros-csomag]?nak köszönhetően az államháztartás egyensúlyközeli állapotba hozatala, a nagy elosztó rendszerek reformjának megkezdése.

Az 1998-as [országgyűlési választások]?ra a magas inflációnak, a [reálbér]?ek, [reálnyugdíj]?ak drasztikus csökkenésének, és a [Bokros-csomag]?nak köszönhetően Horn, és az MSZP népszerűsége erősen lecsökkent, ezért vereséget szenvedett az Orbán Viktor által vezetett Fidesz-szel szemben.

1998-2000 között az MSZP frakcióvezető-helyettese.

1996-2003 között a [Szocialista Internacionálé]? kelet-európai alelnöke.

2000-től az Európai Unió Konzultatív testületének tagja.

2002-től Medgyessy Péter miniszterelnöki Európai Úniós különmegbízottja.

2003-tól a [Világpolitikai Fórum]? alapító tagja.

A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán mandátumot szerzett.

 

1956:

Bátyja, Géza a forradalom idején meghalt, Horn szerint forradalmárok ölték meg, de ez soha nem lett bizonyítva.

Szerepe a forradalom leverésében nem tisztázott, október eleje és november eleje között nemzetőr volt, novembertől a  forradalmi karhatalmi őrszolgálat tagja, de későbbi állítása szerint itt csak decembertől szolgált.

A forradalom 50.-ik évfordulóján a német Die Welt című újságnak így vallott: "A felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. Én a törvényes rendet védtem. Először is szeretném világossá tenni, hogy 1956 nem a kommunizmus elleni harc volt. A felkelők sem akarták eltörölni azt."

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Horn 75. születésnapja alkalmából felterjesztette a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje

polgári tagozata kitüntetésre, de ezt Sólyom László [köztársasái elnök]? megtagadta Horn Gyula 1956-os forradalomban, az utána következő megtorlásban betöltött szerepére, és az arról való vélekedésére hivatkozva.

 

 

Díjai:

  • 1957: Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem
  • 1990: Nemzetközi Károly-díj (Aachen)
  • 1994: Arany Európa-díj
  • 2005: Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért
  • Wertheim am Main-ban, egy német kisvárosban utcát neveztek el róla.

 

 

Több száz cikk, publicisztika, több könyv szerzője.

Könyvei:

  • 1991: Cölöpök
  • 1999: Azok a kilencvenes évek...

 

Horn 2007. szeptember 16-án kórházba került, azóta a nyilvánosság előtt nem szerepelt.

 

 

Forrás:

parlament.hu

politaktika.hu

mszp.hu

 

egyéb internet

Horn Gyula: Cölöpök.

 


A szócikkhez társított címkék:
baloldal , miniszterelnök , MSZMP , MSZP , országgyűlési képviselő

Szponzorált hirdetések

 



Szakmai partner




Szakmai partner