Köztársasági elnöknek nevezzük a köztársasági államformájú országok államfőjét.
A köztársasági elnök választás
A köztársasági elnök választás időpontját az Országgyűlés elnöke tűzi ki a leköszönő elnök mandátumának megszűnése előtt legalább 30 nappal.
Jelölt bármelyik [szavazójog]?gal rendelkező [Magyar Állampolgár]? lehet aki betöltötte 35. életévét, és legalább 50 [országgyűlési képviselő]? támogatja szavazatával.
Az országgyűlés 2/3-nak szavazata szükséges, hogy a jelöltet Köztársasági Elnöknek válasszák, megbízása 5 évig tart. Legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a korábbi elnököt.
Az elnök feladata, kinevezéssel és törvényhozással kapcsolatos hatáskörei
- a Magyar Állam képviselete, nevében nemzetközi szerződéseket köt
- követekkel való kapcsolattartás
- választások időpontjának kitűzése (országgyűlési, önkormányzati, stb), és kezdeményezhet népszavazást
- fegyveres erők főparancsnoka
- egyéni kegyelmezési jog gyakorlása
- dönt az állampolgársági ügyekben
- Szent Korona Testület elnöke
- egyetemi tanárokat, rekotorokat nevez ki
- [MNB]? elökét, alelnökeit nevezi ki
- tábornokok kinevezése, előléptetése
- [MTA]? elnökének tisztségében való megerősítése
- bírók és a [Legfelsőbb Bíróság]? elnökhelyettesének, ügyészek és a [Legfelsőbb Ügyész]? helyettesének kinevezése
- Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Földalap és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökeinek kinevezése
- az Országgyűlés által hozott törények 15 napon belüli aláírása és kihírdetése
- amennyiben a Köztársasági Elnök valamely törvénnyel nem ért egyet, 15 napon belül visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés újból megtárgyalja, és ha ezek után az Alkotmánybíróság nem talál alkotmányellenességet, akkor a Köztársasági Elnök köteles 5 napon belül aláírni és kihírdetni a törvényt
A harmadik Magyar Köztársaság elnökei
1989 - 1990 Szűrös Mátyás (ideiglenes Köztársasági Elnök)
1990 - 1995, 1995 - 2000 Göncz Árpád
2000 - 2005 Mádl Ferenc
2005 - 2010 Sólyom László
2010 - Schmitt Pál