Európai Unió története
A II. világháború után megszületik az igény egy olyan együttműködésre, amely tartós békét hoz Európába, segíti a gazdasági újjászerveződést és fejlődést. Ennek az elképzelésnek az első lépése az Európai Szén- és Acélközösség (röviden ESZAK, vagy Montánunió) megalapítása volt. Az ötletet [Robert Schuman]?, Franciaország külügyminisztere javasolta 1950. május 9-én. A szerződést 1951-ben írta alá Franciaország, Olaszország, a Német Szövetségi Köztársaság és a Benelux-államok. A szervezet célja a szén- és acéltartalékok megosztása és közös koordinálása volt, elkerülve ezzel az esetleges újabb nemzetközi konfliktusokat.
További kísérlet történt két másik szervezet megalapítására (Európai Védelmi Közösség és Európai Politikai Közösség), azonban a törekvések elbuktak.
A következő fontos állomás 1957, amikor a Római Szerződéssel megalapították az Európai Gazdasági Közösséget (EGK, European Economic Community, EEC) és az [Európai Atomenergia Közösséget]? (Euratom). Az EGK-t aláíró hat ország a vámunió és a közös piac kialakítását tűzte ki célul.
A következő évtizedekben folyamatosan bővült a EGK újabb tagországokkal, szervezeti vonatkozásban nem történtek jelentős változtatások az 1967-es egységesítést leszámítva.
1985. június 14-én kötötte meg Franciaország, az NSZK és a Benelux-államok a [Schengeni Egyezmény]?t, amely a tagállamok közötti határok fokozatos megszűntetéséről szólt.
1992. február 7-én történt a szervezet számára fontos változás, amikor a tagállamok aláírták a Maastrichti Szerződést (hivatalos nevén Szerződés az Európai Unióról). A szerződéssel tulajdonképpen megalapul az Európai Unió, leírja az [euró]? bevezetésének körülményeit ([Európai Gazdasági és Monetáris Unió]?) és létrejön az Európai Unió három pilléres szerkezete is.
További fontos megállapodások még az 1997-ben kötött [Amszterdami Szerződés]? és a 2001-ben megkötött Nizzai Szerződés.
Bővülése:
1957 - Belgium
1957 - Hollandia
1957 - Luxemburg
1957 - Németország
1957 - Olaszország
1957 - Franciaország
1973 - Dánia
1973 - Egyesült Királyság
1973 - Írország
1981 - Görögország
1986 - Portugália
1986 - Spanyolország
1995 - Svédország
1995 - Ausztria
1995 - Finnország
2004 - Magyarország
2004 - Szlovákia
2004 - Szlovénia
2004 - Málta
2004 - Litvánia
2004 - Lettország
2004 - Lengyelország
2004 - Észtország
2004 - Csehország
2004 - Ciprus
2007 - Románia
2007 - Bulgária
Az EU fő egységei
Európai Unió Tanácsa:
Döntéshozó, jogalkotó szerv. Tagjai: tagállamok kományainak képviselői. „Miniszterek Tanácsa” Székhelye: Brüsszel Coreper – állandó képviselők bizottsága, - előkészítő testület. Szakértők, diplomácia, hetente ülésezik.
Európai Tanács:
EU állam- és kormányfőinek testülete; évente legalább 2-szer ülésezik. Nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt, politikai irányvonal meghatározója, de jogszabályt nem alkot.
Elnök: a soros elnökséget a félévenként változó tagállam tölti be.
Döntések: - egyszerű, minősített többség (67) v. egyhangú szavazat. 87 szavazat oszlik meg a tagállamok között.
Európai Bizottság:
Döntéselőkészítő, javaslattevő szerv.
Döntéshozó, végrehajtó feladatokkal csak korlátozottan rendelkezik.
Tagjai: 20 tag = biztosok (5 nagy tagállam =2 tag) 1 elnök + 2 alelnök (tagok 5 éves hivatali időszak)
A Tanács nem oszlathatja fel a bizottságot, tagjait nem válthatja le. A biztosok tárcákat kapnak. 36 szervezeti egység segíti munkájukat (20ezer tisztviselő)
Európai Parlament:
Tagjai: Unió állampolgárai közül választott képviselőtestület 626 fő. Érdekképviselet a közösségi döntéshozatalban. Ma már jogszabályt is alkot a Tanáccsal együttműködve, ill. döntéseket hoz.
Jóváhagyási jog a Bizottság elnökének és többi tagjának kinevezésekor. Hasonló színezetű pártképviselők egy-egy csoportba tömörülnek.
Elnököt Titkos szavazással választanak (+14 alelnök). 2 ½ évenként újraválasztják az elnököt és alelnököket. Székhelye: Strasbourg
Európai Bíróság:
Székhelye: Luxembrug Közösségi jog megszületése, mely a tagállamok jogrendjébe beépül. A szerv, mint a Közösségek bírói szerve szolgáltatja elsődlegesen a védelmet. Törvénykezik, felügyeli a jog betartását, nemzetközi egyezmények szerződések megkötése előtt véleményt mond.
Tagjai: 15 bíró 6 éves időtartam, megújítható. 8 főügyész segíti munkájukat. Tevékenysége: - kötelezettség teljesítésének elmulasztásakor - semmisé nyilvánítási eljárás - intézkedés elmulasztása - kártérítési eljárás - fellebivteli eljárás - előzetes döntéshozatali eljárás – véleménykérés
Európai Számvevőszék:
Székhelye: Luxemburg Tagjai: 15 tag minden tagállam 1 fővel. Maguk közül elnökválasztás 3 évre, megújíthatóan
Tevékenység: költségvetés ellenőrzése, a megvalósított kiadások elérték-e meghat. céljukat. Jelentés készítése, melyet a Parlament megvitat és a Tanáccsal együtt Tanácsadó funkció.
Gazdasági és Szociális Bizottság:
Célja: gazdasági, szociális érdekcsoportok bekapcsolása a közösségi ügyekbe, bevonás a közösségi döntések előkészítésébe. 222 tagja van, a tagállamok által jelölt személyek közül a Tanács egyhangú döntésével nevez ki, megújítható 4 éves időtartamra. (tagok száma a bővítést követően sem lehet több 350-nél)
Tevékenysége: a gazd-i és szoc. érdekcsoportok véleményének közlése az EU döntéshozó szerveivel. Tanácsadás az EU Bizottságbank gazd-i szoc. és foglalkoztatási ügyekben