Már 342 szócikk közül válogathatsz.

A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


 

Dr. Antall József (ifj. Kisjenői)

  • tanár,
  • könyvtáros,
  • muzeológus,
  • politikus,
  • pártelnök,
  • 1990. május 23.-ától  1993. december 12.-én bekövetkezett haláláig a III. [Magyar Köztársaság]? első szabadon választott miniszterelnöke.

 

Született: Budapest, 1932. 04. 08.

Elhunyt: Budapest, 1993. 12. 12.

 

 

Családja:

  • Édesapja id. Antall József (1896-1974) jogász, politikus, kisgazda miniszter, a Magyar Vöröskereszt egykori elnöke.
  • Édesanyja Szűcs Irén (1905-1991) háztartásbeli
    • Testvére Antall Edith
  • Felesége Fülepp Klára
  • Gyermekei:
    • Antall György (1961) ügyvéd
    • Antall Péter (1964) fotóriporter

Családi örökség:

Ősei kisnemesek voltak. Nagyapja a Veszprém megyei Orosziban gazdálkodott ősei földjén. Édesapja id. Antall József jogi tanulmányokat folytatott, amit az [I. Világháború]?s orosz hadifogság megszakított, de kiszabadulása után diplomát szerzett és hivatalnok lett.

A Pénzügy-, a Népjóléti- és a Belügyminisztérium munkatársa volt, a nevéhez fűződik az első magyar létminimum számítás. 

1931-ben alapító tagja volt a Horthy-rendszer legnagyobb ellenzéki pártjának a Független Kisgazdapártnak. A [II. Világháború]? idején menekültügyi kormánybiztos, mely tisztségről a háború végén azonnal lemond. Ellenzékisége miatt a Gestapó 1944 áprilisában letartóztatta, majd ez év őszén más politikai foglyokkal együtt elengedte.

Az újjáalakult kormányban először államtitkár, majd a különbözű kisgazda kormányokban 1946-ig miniszter lett. Ekkor elvállalta a Magyar Vöröskereszt elnöki tisztségét.

A család kisnemesi volta, a családi neveltetés meghatározta Antall József neveltetését. Édesapja az általa helyesnek gondolt eszmerendszerre, a politikai intézményrendszer működésére tanította, aminek legfontosabb pillérei a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs, a képviseleti demokrácia fontossága voltak.

 

Tanulmányok:

1950-ben szerzett érettségi bizonyítványt a budapesti Piarista Gimnáziumban. Serdülű korától politikusnak készült, amit csak a [rendszerváltás]? idején valósulhatott meg.

Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán magyar nyelv és irodalom- történelem-levéltár szakon végezte, majd tanári diplomája mellé könyvtárosi és muzeológusi diplomát is szerzett.

Bölcsészdoktori disszertációját [Eötvös József]? politikájáról és az 1867-es [kiegyezés]? előkészítéséről írta.

 

Élet a [rendszerváltás]? előtt:

  • 1954-től a diploma megszerzése után a Magyar Országos Levéltárban, majd 1955-től a Pedagógiai Tudományos Intézet kutatójaként dolgozott, mely munkáját az Eötvös József Gimnázium tanári állása mellett is folytatta.
  • 1956 októberében az iskola forradalmi bizottsgának élére került, és diákjai élén részt vett az Országház és a Rádió körüli eseményekben. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában. Vezetésével elfoglalták a Szovjet-Magyar Baráti Társaság székházává átalakított Semmelweis utcai egykori kisgazdaközpontot, aminek védelmét és az arra létrehozott fegyveres csoportot (később nemzetőrség) is ő szervezte.
  • A forradalom leverése után a letartóztatták, szabadlábra helyezése után is folyamatosan kihallgatták. Előbb fegyelmivel áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba, majd 1959-ben eltiltották a tanítástól.
  • Ezután 1962-ig könyvtárosként dolgozott. 1963-ben felismerte, hogy az orvostörténelem olyan tudományos terület, melyet kellő alapossággal még nem dolgoztak fel, és a politikától független.
  • Az 1964-ben az akkor megnyíló Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár tudományos kutatója, nem sokkal később igazgatóhelyettese lett.
  • Tudományos munkája nemzetközileg is elismert tudóssá tette, aminek hatására 1968-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnökévé választották.
  • Az Orvostörténeti Múzeum megbízott fõigazgatója 1974-től, 1984-től annak fõigazgatója lett.
  • 1982-ben a Magyar Orvostörténeti Társaság elnökévé választották.

Több könyve, több száz dolgozata jelent meg itthon és külföldön, először [Svájc]?ban, majd a [Német Szövetségi Köztársaság]?ban tartott egyetemi előadásokat.

 

A [rendszerváltás]? idején:

  • 1988 elején bekapcsolódik az ellenzéki mozgalomba, megalakítja- többek között [Göncz Árpáddal]? és [Boross Péter]?rel- Emberi Jogok Magyar Ligája Párizsi Szervezetének Budapesti Tagozatát. 
  • 1988 elejétől részt vett A Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, aminek 1988 szeptemberében lett tagja. Részt vett a [Független Kisgazdapárt]? újjászervezésében, felkérték annak vezetésére csakúgy, mint az újjászervezett [Kereszténydemokrata Néppárt]? főtitkári posztjának betöltésére.
  • 1989. június 13-tól szeptember 18-ig az [Ellenzéki Kerekasztal]? ülésein, az [MSZMP]?-vel és az úgynevezett [Harmadik Oldal]?lal (MSZMP csatlósszervezetei) folytatott tárgyalásokon (úgynevezett [Nemzeti Kerekasztal]?) az MDF egyik fődelegátusa.
  • 1989 szeptemberében aláírták a megegyezést a kormányoldallal a demokratikus átalakulás feltételeirõl.
  • A Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1989 októberében elnökévé, egyben miniszterelnök-jelöltté választotta.

A miniszterelnök:

  • Az 1990. évi országgyűlési választásokon a  Magyar Demokrata Fórum (MDF) budapesti listáján mandátumot szerzett, 1990. május 2-tól kormányra kerüléséig képviselőcsoportjának vezetője lett. 
  • 1990. május 3-án Göncz Árpád ideiglenes Köztársasági Elnök Antall Józsefnek, mint a választásokon győztes, legnagyobb parlamenti párt vezetőjének kormányalakítási megbízást adott.
  • Miniszterelnöksége idejére a kormányzati stabilitás, az átalakulást segítő törvények következetes végrehajtása, a ciklus végére az ország gazdasági növekedési pályára állítása volt jellemző. A külföldi politikusok között páratlan népszerűségre, elismertségre tett szert, megalapozta [Magyarország]? euroatlanti integrációját, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozást. Nagy szerepet töltött be a [Varsói szerződés]? és a [KGST]? felbomlásában.

Az elsõ szabadon választott [Magyar]? [parlament]? miniszterelnöke 1993. december 12.-én 17órakor 62 éves korában súlyos hosszan tartó betegsége következtében elhunyt.

 

Forrás:

antalljozsef.hu

part.mdf.hu

geocities.com

 

 


A szócikkhez társított címkék:
jobboldal , MDF , miniszterelnök , politikus , rendszerváltozás

Szponzorált hirdetések

 



Szakmai partner




Szakmai partner