Szócikk változásai

Szócikk neve: Antall József
Verzió: 9  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-06-03 11:03:26
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Dr. Antall József (ifj. Kisjenői)

• tanár,
• könyvtáros,
• muzeológus,
• politikus,
• pártelnök,
• 1990. május 23.-ától  1993. december 12.-én bekövetkezett haláláig a III. [Magyar Köztársaság] első szabadon választott [miniszterelnök]e.

Született: Budapest, 1932. 04. 08.

Elhunyt: Budapest, 1993. 12. 12.

Családja:

• Édesapja id. Antall József (1896-1974) jogász, politikus, kisgazda miniszter, a Magyar Vöröskereszt egykori elnöke.
• Édesanyja Szűcs Irén (1905-1991) háztartásbeli
  • Testvére Antall Edith
• Felesége Fülepp Klára
• Gyermekei:
  • Antall György (1961) ügyvéd
  • Antall Péter (1964) fotóriporter

Családi örökség:

Ősei kisnemesek voltak. Nagyapja a Veszprém megyei Orosziban gazdálkodott ősei földjén. Édesapja id. Antall József jogi tanulmányokat folytatott, amit az [I. Világháború]s orosz hadifogság megszakított, de kiszabadulása után diplomát szerzett és hivatalnok lett.

A Pénzügy-, a Népjóléti- és a Belügyminisztérium munkatársa volt, a nevéhez fűződik az első magyar létminimum számítás. 

1931-ben alapító tagja volt a Horthy-rendszer legnagyobb ellenzéki pártjának a Független Kisgazdapártnak. A [II. Világháború] idején menekültügyi kormánybiztos, mely tisztségről a háború végén azonnal lemond. Ellenzékisége miatt a Gestapó 1944 áprilisában letartóztatta, majd ez év őszén más politikai foglyokkal együtt elengedte.

A család kisnemesi volta, a családi neveltetés meghatározta Antall József neveltetését. Édesapja az általa helyesnek gondolt eszmerendszerre, a politikai intézményrendszer működésére tanította, aminek legfontosabb pillérei a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs, a képviseleti demokrácia fontossága voltak.

Tanulmányok:

Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán magyar nyelv és irodalom- történelem-levéltár szakon végezte, majd tanári diplomája mellé könyvtárosi és muzeológusi diplomát is szerzett.

Bölcsészdoktori disszertációját [Eötvös József] politikájáról és az 1867-es [kiegyezés] előkészítéséről írta.

Élet a [rendszerváltás] előtt:

• 1954-től a diploma megszerzése után a Magyar Országos Levéltárban, majd 1955-től a Pedagógiai Tudományos Intézet kutatójaként dolgozott, mely munkáját az Eötvös József Gimnázium tanári állása mellett is folytatta.
• 1956 októberében az iskola forradalmi bizottsgának élére került, és diákjai élén részt vett az Országház és a Rádió körüli eseményekben. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában. Vezetésével elfoglalták a Szovjet-Magyar Baráti Társaság székházává átalakított Semmelweis utcai egykori kisgazdaközpontot, aminek védelmét és az arra létrehozott fegyveres csoportot (később nemzetőrség) is ő szervezte.
• A forradalom leverése után a letartóztatták, szabadlábra helyezése után is folyamatosan kihallgatták. Előbb fegyelmivel áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba, majd 1959-ben eltiltották a tanítástól.
• Ezután 1962-ig könyvtárosként dolgozott. 1963-ben felismerte, hogy az orvostörténelem olyan tudományos terület, melyet kellő alapossággal még nem dolgoztak fel, és a politikától független.
• Az 1964-ben az akkor megnyíló Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár tudományos kutatója, nem sokkal később igazgatóhelyettese lett.
• Tudományos munkája nemzetközileg is elismert tudóssá tette, aminek hatására 1968-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnökévé választották.
• Az Orvostörténeti Múzeum megbízott fõigazgatója 1974-től, 1984-től annak fõigazgatója lett.
• 1982-ben a Magyar Orvostörténeti Társaság elnökévé választották.

Több könyve, több száz dolgozata jelent meg itthon és külföldön, először [Svájc]ban, majd a [Német Szövetségi Köztársaság]ban tartott egyetemi előadásokat.

A [rendszerváltás] idején:

• 1988 elején bekapcsolódik az ellenzéki mozgalomba, megalakítja- többek között [Göncz Árpáddal] és [Boross Péter]rel- Emberi Jogok Magyar Ligája Párizsi Szervezetének Budapesti Tagozatát. 
• 1988 elejétől részt vett A [Magyar Demokrata Fórum] ([MDF]) rendezvényein, aminek 1988 szeptemberében lett tagja. Részt vett a [Független Kisgazdapárt] újjászervezésében, felkérték annak vezetésére csakúgy, mint az újjászervezett [Kereszténydemokrata Néppárt] főtitkári posztjának betöltésére.
• 1989. június 13-tól szeptember 18-ig az [Ellenzéki Kerekasztal] ülésein, az [MSZMP]-vel és az úgynevezett [Harmadik Oldal]lal (MSZMP csatlósszervezetei) folytatott tárgyalásokon (úgynevezett [Nemzeti Kerekasztal]) az MDF egyik fődelegátusa.
• 1989 szeptemberében aláírták a megegyezést a kormányoldallal a demokratikus átalakulás feltételeirõl.
• A [Magyar Demokrata Fórum] ([MDF]) 1989 októberében elnökévé, egyben [miniszterelnök]-jelöltté választotta.

A [miniszterelnök]:

• Az 1990. évi országgyűlési választásokon a  [Magyar Demokrata Fórum] ([MDF]) budapesti listáján mandátumot szerzett, 1990. május 2-tól kormányra kerüléséig képviselőcsoportjának vezetője lett. 
• 1990. május 3-án [Göncz Árpád] ideiglenes [Köztársasági Elnök] Antall Józsefnek, mint a választásokon győztes, legnagyobb parlamenti párt vezetőjének kormányalakítási megbízást adott.
Miniszterelnöksége idejére a kormányzati stabilitás, az átalakulást segítő törvények következetes végrehajtása, a ciklus végére az ország gazdasági növekedési pályára állítása volt jellemző. A külföldi politikusok között páratlan népszerűségre, elismertségre tett szert, megalapozta [Magyarország] euroatlanti integrációját, a [NATO]-hoz és az [Európai Únió]hoz való csatlakozást. Nagy szerepet töltött be a [Varsói szerződés] és a [KGST] felbomlásában.


Miniszterelnöksége idejére a kormányzati stabilitás, az átalakulást segítő törvények következetes végrehajtása, a ciklus végére az ország gazdasági növekedési pályára állítása volt jellemző. A külföldi politikusok között páratlan népszerűségre, elismertségre tett szert, megalapozta [Magyarország] euroatlanti integrációját, a [NATO]-hoz és az [Európai Unió]hoz való csatlakozást. Nagy szerepet töltött be a [Varsói szerződés] és a [KGST] felbomlásában.

Az elsõ szabadon választott [Magyar] [parlament] [miniszterelnök]e 1993. december 12.-én 17órakor 62 éves korában súlyos hosszan tartó betegsége következtében elhunyt.