Már 342 szócikk közül válogathatsz.

A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


  

 

A Magyar Országgyűlés a történettudomány szerint a feudalizmus idején alakult ki a királyi tanácsból. A 13. századtól a törvényeket közösen hozta a király és az országgyűlés. Az Árpád-ház kihalása után többször is előfordult, hogy a királyt az országgyűlés választotta.

Az Országgyűlést kezdetben főurak, egyház vezetők, majd később a magyar nemesség alkotta. A 16. századtól fogva két részre oszlott az Országgyűlés: felsőtáblára, melyet a főurak és az egyházi vezetők alkották, és az alsótábla, ahol pedig a nemesség kapott helyet.

Az Országgyűlést a király hívhatta össze, amelyeket Rákos-mezőn tartottak, az ország három részre szakadása után pedig Pozsony és Sopron lett az ülések helyszíne.

1918-tól 1928-ig az Országgyűlés egykamarás volt, de 1928-ban visszaállították a kétkamarás működést, felsőházból és alsóházból állt.

1944 és 1945 között ideiglenes Országgyűlés működött, majd 1945 óta működik, azóta egykamarás.
 

 


Jelenlegi Parlament


Az Országgyűlés 386 tagból áll, négy évre választják a képviselőket. Az Országgyűlés alakuló ülését az [Államfő]? hívja össze és nyitja meg.
Az alakuló ülést, mielőtt még kiosztanák a különböző tisztségeket, mindig a legidősebb képviselő, a korlenök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig mindig a legfiatalabb képviselők látják el.

Az Országgyűlés tisztviselői az elnök, alelnökök, jegyzők. Az elnöki és alelnöki tisztségek minden más foglalkozással összeférhetetlenek.

Az Országgyűlés elnökének közjogi pozíciója van, amely hasonlít az Államfőéhez. Amennyiben a Köztársasági Elnök megbízása lejár, és még nem született döntés az új Államfő személyéről, akkor abban az esetben az Országgyűlés Elnöke ideiglenes Köztársasági Elnök tisztséget kap. Ekkor államfői jogköre korlátozott, és nem gyakorolhatja képviselői jogait sem.
1989. október 23. és 1990. augusztus 3. között Magyarországnak ideiglenes Köztársasági Elnöke volt, Szűrös Mátyás személyében.

Az Országgyűlés Elnöke őrzi az Országgyűlés jogait, védi a [Ház]? méltóságát, ügyel a házszabályok helyes alkalmazására és alakítja a Ház belső életét.

Az Országgyűlés Elnöke, amennyiben nem képes ellátni elnöki jogkörét, úgy valamelyik alelnök helyettesítheti.

Az Országgyűlés jegyzői a tanácskozások vezetésében segédkeznek. Jegyzők mind ellenzéki, mind kormánypárti képviselők, akik az elnök belátása szerint váltogatják egymást a munkavégzés során.
A jegyzők olvassák fel az iratokat, esküszövegeket, számolják össze a szavazatokat.
Az Országgyűlés üléseiről Országgyűlési Naplót vezetnek, amely minden nyilatkozatot, felszólalást, bekiabálást tartalmaz. Fontos elem a történelem számára, a zárt üléseket leszámítva bárki számára hozzáférhető.

A Házbizottság tagjai a Házelnök, az alelnökök és a frakcióvezetők. Magyarországon a Házbizottság a parlamenti testület intézményesített tisztikara.
 

 


Az Országgyűlés elnökei a harmadik Magyar Köztársaságban


- 1989. október 23. – 1990. május 1. Szűrös Mátyás
- 1990. május 2. – 1990. augusztus 2. Göncz Árpád
- 1990. augusztus 3. – 1994. június 27. [Szabad György]?
- 1994. június 28. – 1998. június 17. [Gál Zoltán]?
- 1998. június 18. – 2002. május 14. [Áder János]?
- 2002. május 15. – 2009. szeptember 14. [Szili Katalin]?

- 2009. szeptember 14. – 2010. május 14. [Katona Béla dr.]?

- 2010. május 14. – 2010. augusztus 6. Schmitt Pál dr.

- 2010. augusztus 6. – napjainkig Kövér László dr.



Történelmi Országgyűlések


- 1491. július 15-én az országgyűlés II. Ulászló cseh királyt választotta meg Magyarország uralkodójának
- 1526. november 11-én a székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva Szapolyai Jánost választotta magyar királlyá II. Lajos halála után- 1605. április 17-én a szerencsi
- 1620. október 23-án a Besztercebányán összegyűlt országgyűlés kimondta a Habsburg uralkodó, II. Ferdinánd trónfosztását, és [Bethlen Gábor]?t Magyarország királyává választották
- 1707. május 1-jén az Ónodon tartott országgyűlés kimondja a [Habsburg-ház]? trónfosztását. Rákóczi június 16-án kelt kiáltványában tudatja Európa népével a trónfosztást
- 1849. április 14-én az országgyűlés Debrecenben kimondja a [Habsburg]?ok trónfosztását és [Kossuth Lajos]?t kormányzóelnökké választja

 


A szócikkhez társított címkék:
országgyűlési képviselő , parlament , törvényhozás , választás

Szponzorált hirdetések

 

Hirdetés


Szakmai partner



Médiapédia Patikapédia Netpédia Jógapédia Vinopédia Webfazék Mammutmail
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia internetes tudástár jóga tudástár borászati tudástár receptek online nagy fájlok küldése

Szakmai partner