Politikapédia szócikk találomra
kettős állampolgárság
A kettős állampolgárság fogalma azt jelenti, hogy egy természetes személy egyszerre két országnak az állampolgára.
A nemzetközi jog ugyan nem tiltja, hogy egy személy két (vagy akár) több ország állampolgára legyen, de vannak olyan országok, melyek nem ismerik el a kettős állampolgárságot. A világ összesen 195 országa (192 ENSZ tagország, valamint Koszovó, Tajvan és Vatikánváros) közül mindössze 89 ország ismeri a kettős állampolgárságot valamilyen formában.
Magyarországi helyzet
2004 – ügydöntő népszavazás
2004. december 5-én a köztársasági elnök népszavazást írt ki a kórházprivatizációról szóló kérdés mellett arról, hogy a határon túli magyarok kedvezményesen kaphassanak kettős állampolgárságot.
A népszavazás kérdése így hangzott:
„Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
A népszavazás az alacsony részvétel miatt végül sikertelenül zárult, mivel a szavazásra jogosultak mindössze 37,49%-a (kb. 3 millió fő) jelent meg az urnáknál. Az érvényes szavazok összeszámolását követően a kettős állampolgárságot támogató IGEN-ek aránya 51,57% volt, az azt elutasító NEM-ek 48,43%-os aránya ellen.
2010 – a kettős állampolgárság törvénybe iktatása
2009. május 17-én Orbán Viktor a határon túli magyar szervezetek fórumán, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácson erősen utalt arra, hogy a Fidesz hatalomra kerülése esetén megszavazza a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítást: "A kettős állampolgárságról tartott népszavazás eredménye, az akkor többséget kapott igen szavazatok arra kötelezik a következő kormányt és a parlamentet, hogy levonja a konzekvenciákat"
2009. október 18-án a Fidesz-KDNP törvénymódosítást nyújtott be a kettős állampolgárság bevezetésével kapcsolatban, melyet az akkori Parlament elutasított.
A Fidesz választási programjában ugyan nem szerepelt a kettős állampolgárság, ám a 2010-es parlamenti választásokon kétharmados többséget szerzett Fidesz-KDNP frakciószövetség már az új Országgyűlés első munkanapján, 2010. május 17-én benyújtotta a módosító törvényjavaslatot.
A szavazásra 2010. május 26-án került sor, akkor az Országgyűlés 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság egyszerűbb, kedvezményes megszerzését.
A módosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja; továbbá ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet. Az állampolgárság feltételei közül kikerült a bejelentetett magyarországi lakóhely és az alkotmányos alapismeretek vizsga is. A kettős állampolgárság nem jár automatikusan választójoggal is.
A jogszabály 2010. augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-étől kell alkalmazni.
A törvényre válaszul a szlovák parlament szintén módosította saját állampolgársági törvényét, melynek értelmében az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot.