Szócikk változásai

Szócikk neve: Smith, Adam
Verzió: 4  
Változtatta: Edina
Változtatás dátuma: 2010-08-03 10:07:58
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Adam Smith (1723-1790) skót klasszikus közgazdász és filozófus. Őt tartják a modern közgazdaságtudomány atyjának.

Életrajza

Egy vámtisztviselő fiaként született Kirkcaldyban (Skócia), születésének pontos dátuma ismeretlen. 

Körülbelül 15 éves korától morálfilozófiát hallgatott a Glasgow-i Egyetemen, majd 1740-ben az oxfordi Balliol College-ba került filozófiát tanulni. Itt nem érezte jól magát, részben az újra és újra megjelenő egészségügyi problémái, részben az egyetem erősen skótellenes légköre miatt. 1746-ban visszatért szülővárosába, majd 1748-tól Edinburgh-ben kezdett nyilvános előadásokat tartani angol irodalomról, jogról, filozófiáról, retorikáról. Akkori tudósítások szerint az előadásaira valósággal tolongtak a hallgatók.

1751-ben a logika professzorává nevezték ki a Glasgow-i Egyetemen, 1752-től a morálfilozófia professzoraként 14-16 éveseket tanított. Bár az előadások hivatalos nyelve a latin volt, Smith szinte mindig angolul beszélt.

1763-ban lemondott professzori állásáról, mert jövedelmezőbb munkát kapott: a fiatal Buccleugh herceg tanára lett. Tanítványával az elkövetkező években sokat utazott, főként Franciaoszágban. Itt ismerkedett meg a fiziokratizmus legnagyobb alakjaival, Anne Robert Jacques Turgot-val és Francois Quesnay-jel. Genfben Voltaire-rel is találkozott. Az utazgatást 1766-ban megszakították a herceg öccsének betegsége, majd halála miatt. 

Visszatért Kirkcaldyba, ahol 10 évet szentelt fő műve megírására. 

1778-ban vámfőtisztviselő lett és Edinburgh-be költözött édesanyjához. A következő 2 évben sikeresen oldotta meg a skót pénzügyi reformot.

Barátságot kötött a kémikus Joseph Blackkel, a természettudós-geológus James Huttonnal és James Watt-tal, a gőzgép feltalálójával.

1790. július 17-én, 67 évesen, betegsége következtében hunyt el. Vagyona javarészét jótékony célokra ajánlotta fel. 

Művei

• Az erkölcsi érzelmek elmélete 1759-ben jelent meg, amelyben Smith úgy vélte, hogy az emberi erkölcs és a társadalmi együttélés alapja az egymás iránt érzett rokonszenv, szolidaritás, és ez az érzés a munka mozgatórugója is. 
• A nemzetek gazdagsága 1776-ban jelent meg, a közgazdaságtan történetének első rendezett műve, a nyugati világ egyik legnagyobb hatású műveként tartják számon. A könyv a munkaérték és a munkamegosztás elméletében kereste az értéket. Egyik központi gondolata a szabad kereskedelem. Leghíresebb metaforája a "[láthatatlan kéz]" , az a rendező elv, amely a piacon a keresletre és a kínálatra ható erők eredményeként alakítja ki a "természetes árat". 

1755-ben Smith saját nevének feltüntetése nélkül jelentette meg A Dictionary of the English Language by Samuel Johnson című könyvét.

Utolsó éveiben a jog, valamint a tudományok, művészetek elmélete és története volt a két fő témaköre. Posztumusz műveként kiadott Essays on Philosophical Subjects (1795) valószínűleg tartalmaz az utóbbi témában írt szövegeiből.

Közgazdasági nézetei

1. A gazdasági növekedésről

Smith a "laissez faire" elvét vallotta, amely nála konkrétan a következőket jelentette: 

- mobil munkaerő

- a földek szabad adásvétele

- az ipar és a belkereskedelem állami szabályozásának megszüntetése

- szabad külkereskedelem 

Szerinte a társadalom gazdagsága a termelő munkával foglalkozó lakosság hányadától és a munka termelékenységétől függ, amit a munkamegosztás határoz meg.

2. A munka és a tőke közötti csere problémája

Smith számára az érték forrása kizárólag a munka. A munkabér az áruba bocsátott munka ellenértéke. 

Észrevette, hogy a tőkés a munkabérnél nagyobb értéket kap a munkástól, hiszen ebből lesz profitja. Ebből származik az a megállapítása, hogy tőkés viszonyok között az áru értékét nem a benne levő munka mennyisége, hanem az érte kapható munka mennyisége határozza meg. 

3. A termelési ár problémája

Ezt a problémát Smith tulajdonképpen nem tudta megoldani, mert ő azt hitte, hogy a természetes ár független a munkaértéktől, és az áru értékét teljes egészében jövedelmekre osztotta, így nála a természetes árat is jövedelmek alkották. 

4. A társadalom három osztályának jövedelme

Smith három eredeti jövedelmet ismert:

- munkabér: a munkájukból élők jövedelme

- profit: a munkabér feletti többlet, ami az előlegezett tőke nagyságával arányos

- járadék: a) a földesúr járadéka a földműves munka termékéből

                b) termelési költség, a föld használatáért járó jutalom

                c) a föld monopóliuma miatt a mezőgazdasági termékek ára magasabb a természetes árnál, s ez a felesleg a földjáradék

                d) a természet munkájának hozadéka

5. A társadalmi tőke újratermelése

Smith szerint az éves társadalmi termék egésze feloszlik profitra, munkabérre és járadékra. A társadalmi összjövedelmet felosztotta nyers és tiszta jövedelemre is, és csak a tiszta jövedelem fordítódik közvetlenül fogyasztásra. Vagyis a társadalmi termék egy része, mint használati érték nem alkalmas egyéni fogyasztásra, értéke viszont jövedelmet jelent.

Kritikája

A "láthatatlan kéz" elméletnek, a gazdasági liberalizmusnak sok támadója akadt, akik nem elsősorban Smith ellen, hanem a téziseit félreértelmező klasszikus és neoklasszikus közgazdászok ellen léptek fel.

A nemzetek gazdagsága című művét gyakorlatilag folyamatosan éri kritika, mivel Smith nem vett (nem is vehetett) figyelembe olyan, a modern korban fontos problémákat, mint pl. a környezetvédelem.