Már 342 szócikk közül válogathatsz.

A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


 

A [második Orbán]? kormány az energetikai szektorra, a kereskedelmi áruházláncokra, a telekommunikációs vállalatokra, illetve a bankszektorra kirótt különadók (ún. válságadók ill. bankadó után egy 2011. július 11-én elfogadott törvénnyel egy további területre is extra adót vetett ki. A népegészségügyi termékadó (vagy „chipsadó”, illetve korábban „hamburgeradó”) névre keresztelt adónemet olyan ételek, illetve italok után kell megfizetnie a gyártónak (illetve külföldön gyártott termék esetén az importőrnek), melyek nem férnek össze az egészséges életmód szemléletével (nem egészségesek), így a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételek, italok után. Pl.: energiaitalok, chipsek, előregyártott és csomagolt sütemények, sós snackek, valamint a leves- és mártásporok.

 

A „chipsadót” 2011. szeptember 1-től kell megfizetni és 2012 januárjától egyes tételei emelkedni fognak. Az adótól a kormány 2011-ben 5 milliárd, míg 2012-től évi 15 milliárd forint bevételre számít, melyet a törvény szerint egészségügyi célokra kell költeni. Korábban felvetődött, hogy a befolyt összeget az egészségügyben dolgozók bérének emelésére fordítanák. (Erről akkor volt szó, amikor a rezidensek letétbe helyezték felmondásukat.) Ezt követően szóba került a médiában az is, hogy mégis inkább népegészségügyi célokat szolgálnának a költségvetésbe ily módon befolyó összegből.

 

Az adó az üdítőitalok literenkénti árát szeptembertől 10 forinttal, jövő januártól 15 forinttal, az energiaitalokét 300 forinttal emeli, míg a csomagolt édességek kilójának szeptembertől 200 forint, januártól 250 forint lesz az adója, a jégkrémek kilónkénti árát 100 forinttal drágítja az új adó. Legnagyobb mértékben a sós snackek és az étkezési porok árát emeli a „chipsadó”, előbbiek adótartama kilónként 400 forint, utóbbiaké kilónként 500 forint lesz.

 

Az új adó egyes termékek árait várhatóan eltérően fogja befolyásolni. A Nielsen tavalyi felmérése szerint az energiaitalok átlagos literenkénti ára 500 forint, így ott egy 300 forintos adó 60 százalékos áremelkedéssel jár. Az üdítők esetében ennél kisebb mértékű áremelkedést jelenthet: a literenkénti 10-15 forint az átlagárnak 6-9 százaléka, de a kisebb kiszerelésű, így fajlagosan drágább üdítők árában ennél is kevésbé jelenik meg. A chipsek árát, bár itt jelentős szórások vannak, 8-15 százalékkal növelheti az új adó.

 

Több olyan vélemény is született, mely szerint az adónem kivetése nem kifejezetten hasznos költségvetési szempontból.

 

A BDO pénzügyi tanácsadó cég szerint a különadó összességében negatív hatást is gyakorolhat a költségvetés adóegyenlegére, hiszen amennyiben az áremelkedés a fogyasztás 10 százalék körüli visszaeséséhez vezet az adott termékcsoportokon belül, az a kapcsolódó korábbi ÁFA-bevételek mértékével csökkenti az egyenleget.

 

A törvény szövegének van néhány különleges és kissé ellentmondásos eleme. Hiszen miközben a 100 milliliterenként legalább 20 milligramm koffeint tartalmazó energiaitalok adókötelesek lesznek, a szintén koffeintartalmú kávék nem. Nem rendelkezik a jogszabály a koffeintablettákról sem.

 

Különös, hogy az adó kizárólag a csomagolt élelmiszerekre vonatkozik továbbá az is, hogy miközben a törvény előkészítője szerint egészség-kockázati tényezőt jelent a termékek jelentős cukor-, illetve sótartalma, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek koffeintartalma”, magát a cukrot és sót nem fogja sújtani a termékadó.

 

Emellett más ellentmondások is felmerülnek a tervezett adóval kapcsolatban: mivel az kizárólag az előre csomagolt termékek gyártóit (első belföldi értékesítőit) terhelné, első látásra a klasszikus cukrászdák továbbra is adómentesen működhetnének, ami erősen ellentmond az egészséges életmód szemléletét előtérbe helyező célkitűzésnek.

 

További ellentmondás, hogy az adó mértéke olyan kialakítású, hogy az olcsóbb termékek ára (amelyeket 100 forint alatti áron forgalmaznak) akár 10 százalék feletti mértékben is drágulhat, míg a drágább termékeknél az 5-10 forintos adómérték miatti áremelkedés nem is érzékelhető. A jelen javaslat emiatt elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket terheli majd átlag feletti mértékben.

 

A bevétel ráadásul ennél is kisebb lehet, ha az adónem a fogyasztás visszaesését hozza, márpedig az ügyben érintett szervezetek szinte egyöntetűen ezt, valamint a feketegazdaság terjedését és a határmenti településeken a magánimport bővülését valószínűsítik. A szakmai szervezetek figyelmeztetnek arra, hogy a magyar élelmiszerek régiós összehasonlításban már így is a legdrágábbak közé tartoznak. A piaci szereplők szerint az adó bevezetése nyomán a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban akár munkahelyek ezrei szűnhetnek meg.

 

Az Országos Kereskedelmi Szövetség emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-fogyasztás az elmúlt években egyébként is folyamatosan csökkent, míg az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének közleménye azt hangsúlyozta, hogy az új adó inflációs nyomást gerjesztene.
 



Szponzorált hirdetések

 



Szakmai partner




Szakmai partner