Az Európai Közösségek megalkotásáról az 1965. április 8-án megkötött Egyesülési Szerződés rendelkezett, amely 1967. július 1-jén lépett életbe. Ennek értelmében az Európai Közösségek alatt az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség összevont nevét kell érteni. A közös név ellenére a szervezetek megőrizték külön jogalanyiságukat, mindössze az intézményi hátterüket olvasztották egybe. A működés területén az ESZAK és az Euratom feladatai és hatáskörei pontosan meghatározottak, ami ezeken kívül esik, azzal az EGK (ma EK) foglalkozik. Ebből is jól látszik, hogy az EGK-nak van a legnagyobb jogköre az Európai Közösségekben.
A Maastrichti Szerződés megkötése és életbe lépése után az Európai Közösségek összetétele annyiban változott, hogy az Európai Gazdasági Közösség ezentúl Európai Közösségre lett keresztelve. De feladatai és hatáskörei megmaradtak. Az ESZAK szerződésének hatálya 2002-ben lejárt, annak jogai és kötelezettségei az Európai Közösségre szálltak át. Az Európai Közösségek alkotják az Európai Unió három pillére közül az elsőt.
navigációváltozásokszabályokközösségPolitikapédia |
Már 342 szócikk közül válogathatsz.
A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés
Szponzorált hirdetések
Hirdetés
|
Szakmai partner |