Szócikk változásai

Szócikk neve: EU elnökség
Verzió: 3  
Változtatta: laca-n
Változtatás dátuma: 2011-06-01 11:54:00
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Az [Európai Unió] soros elnöke fél éven keresztül irányítja az Uniót, biztosítja működésének folyamatosságát, rugalmasságát. Az Európai Unió soros elnökségének feladata, hogy megszervezz e [Európai Unió Tanácsának] munkáját. Az elnökséget a tagállamok látják el, féléves ciklusokban, a 2020-ig előre meghatározott érvényes sorrendben.

Három egymást követő elnök szorosan együttműködik egy 18 hónapos periódus során, ezáltal biztosítva a további folytonosságot, annak érdekében, hogy harmonizált, közös politikai programokat valósítsanak meg. A jelenlegi hármas (2010–2011) Spanyolország - mely 2010. januárban vette át a posztot, Belgium-mely 2010 júliusában vette át ez elnökséget, illetve Magyarország - mely 2011. január 1-étől látja el az elnökségi feladatokat. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le. Az elnökséget viselő állam vezeti a Tanács üléseit, dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről.

Az elnökség működése

Az Európai Unió Tanácsa különböző témakörök köré szerveződve tarja meg üléseit, így az összetétele is a tárgyalt téma függvényében változik. Például a Mezőgazdasági Tanács a mezőgazdaságért felelős nemzeti miniszterekből tevődik össze.

Az elnökség elsődleges feladata, hogy megszervezze a Tanács összes elnöki üléseit, a Külügyi tanács üléseinek kivételével, mert ezeket az EU külügyminisztere szervezi. Így például, a soros elnökséget folytató ország mezőgazdasági minisztere vezeti a Mezőgazdasági Tanácsot.

Milyen feladatai vannak a soros elnökséget adó tagállamnak?

A Lisszaboni Szerződés életbelépésével a tagállamok két és fél évre állandó elnököt választanak az Európai Tanács élére. Az állandó elnök és a soros elnökség szoros együttműködése adja az Unió vezetését.

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. Az elnökség elsődleges szerepet játszik az Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) munkájának szervezésében. Az elnökséget viselő állam adja a Tanács, a tanácsüléseket előkészítő COREPER (a tagállamok az EU-hoz delegált állandó képviselőinek ülése), a szakbizottságok valamint munkacsoportok elnökeit; továbbá ebben a minőségében a soros tagállam dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről.

Az elnökség meghatározó szerepet játszik abban, hogy irányításának fél évében milyen ügyek kerülnek az Unió érdek¬lődésének homlokterébe, és ezáltal az elnökségi posztot betöltő tagállam nagy befolyást képes gyakorolni a különböző politikai és gazdasági kihívások kezelésének módjára is. Bár a félév során felmerülő prioritások nagy része „örökölt”, ugyanakkor a soros elnök – támaszkodva az ország természetes külpolitikai prioritásaira, illetve a számára hagyományosan fontos kérdésekre – új lendületet adhat az Unió együttműködésének bizonyos kiemelt területeken. Az elnökség fontos feladata a 27 tagállam számára megfelelő kompromisszumok elősegítése, a mindenki számára megfelelő megegyezés kialakítása.

Mit jelent a trió-elnökség?

Bár a csoportos elnökség a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével „intézményesült”, a tagállamok már a Tanács ügyrendjének 2006-os módosításával rögzítették a 18 hónapos elnökségi program vívmányát, amelynek alapján három egymást követő elnökséget betöltő tagállam egyfajta „trióban” szorosabban együttműködik. Megoszthatják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben, szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre, amelyekben egyeztetik álláspontjukat. Ezzel kívánják biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követő féléves elnökségi időszakokat. A gördülékenység érdekében természetesen nem csak csoporton belül, hanem az egyes elnökségi triók egymás között is egyeztetnek. A tagállamok a közös program mellett továbbra is elkészítik saját féléves programjukat.

A soros elnökségi posztját ellátó országok 2011. január és 2020. június között:

2011. január-június: Magyarország
2011. július-december: Lengyelország
2012. január-június: Dánia
2012: július-december: Ciprus
2013. január-június: Írország
2013. július-december: Litvánia
2014. január-június: Görögország
2014. július-december: Olaszország
2015. január-június: Lettország
2015. július-december: Luxemburg
2016. január-június: Hollandia
2016. július-december: Szlovákia
2017. január-június: Málta
2017. július-december: Egyesült Királyság
2018. január-június: Észtország
2018. július-december: Bulgária
2019. január-június: Ausztria
2019. július-december: Románia
2020. január-június: Finnország