Már 342 szócikk közül válogathatsz.

A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Az államcsőd azt az állapotot jelenti, amikor az állam fizetésképtelenné válik, vagyis kiadási kötelezettségei egy részét vagy egészét nem tudja teljesíteni. Az, hogy pontosan melyik kiadásra nincs fedezet, részben döntés kérdése: az állam moratóriumot hirdethet az államadósság törlesztésre, vagy nem fizeti ki az állami alkalmazottakat, a nyugdíjakat és egyéb szociális juttatásokat. Amennyiben ez az állapot átmeneti jellegű, akkor likviditási problémáról beszélhetünk, ha pedig tartósan fennáll, akkor inszolvencia, más szóval fizetésképtelenség alakul ki.

Államcsőd többféleképpen alakulhat ki:

 

- A költségvetés félretervezése, tartósan fennálló rossz kormányzás esetében
- Külső körülmény miatt: ha a gazdaságot rendkívüli sokk éri, amely a bevételeire és /vagy kiadásaira drasztikus hatást gyakorol

 

Az állam ezekben az esetben hitelfelvétellel vagy államkötvények kibocsátásával a pénzpiacról pótolhatja a hiányzó bevételeket, melyeket a később megérkező bevételekből vissza lehet fizetni.

 

Éppen ezért igazi probléma akkor van, ha az állam a hiányát fedező, illetve az államadósság megújítását szolgáló államkötvényekre nem talál vevőt. Ilyen estre példa eddig a történelemben akkor volt, amikor egy ország háború vagy kiugróan rossz vezetői döntések miatt óriási mértékben eladósodott, közben elvesztette a piacok bizalmát, és már senkit sem tudott meggyőzni arról, hogy hitelezzen neki, bármekkora felárat is kínált érte.

 

Az államcsőd kedvezőtlen hatást gyakorol a befektetőkre, a gazdaságra és az állampolgárokra is. Az ország valutája elértéktelenedik, melynek következményeként az infláció jelentősen megnövekszik.

 

A közelmúltban két ország, Argentína és Izland államcsődje került reflektorfénybe. Argentína 2002 februárjában került lejtőre, amikor a kormány a peso-dollár árfolyamot nem rögzítette, hanem engedte azt szabadon változni. Néhány napon belül elkezdett drasztikusan elértéktelenedni az ország fizetőeszköze, az infláció 60%-kal megemelkedett a korábbi szinthez képest, a munkanélküliség 22%-osra nőtt, bezárt több mint 100 ezer üzlet, a lakosság 45%-a a hivatalos szegénységi küszöb alatti jövedelemből élt. A sztrájkok és zavargások mindennaposak lettek.

 

Izland mélyrepülése 2008 októberében, a pénzügyi válság kirobbanásakor indult el. Az összeomláshoz az vezetett, hogy a legtöbb bank helyi kézben volt, a bankszférát túlfűtött növekedés jellemezte a válság kitörésekor. A bankok kedvezőbb, többnyire devizaalapú hitelekkel próbálták betömni a réseiket, amíg Amerikából kiindulva be nem fagytak a devizapiacok. Három helyi nagyban kösszeomlott, melyek 61 milliárd dolláros (az ország GDP-jének 12-szerese) adósságot hagytak maguk után, aminek nem akadt finanszírozója. Az izlandi koronát nem vásárolták a devizapiacon, így nem is volt árfolyama. A helyi tőzsdeindex, ami túlnyomó részt banki részvényekből állt, elveszítette értékének 77%-át. A deviza olyan mértékben felértékelődött, hogy csak az juthatott hozzá, aki érvényes hajó- vagy repülőjeggyel rendelkezett (Izland ugyebár szigetország, hivatalos pénzneme a korona). A cégek csak végszükség esetén juthattak külföldi fizetőeszközhöz – az érdekesség az, hogy Izland minden szükségletét külföldi cikkekkel fedezi.

 

Az államcsőd szele 2008 októberében Magyarországot is megérintette, az államkötvény aukciók sorozatos sikertelensége, illetve a nemzeti fizetőeszköz drasztikus leértékelődése miatt a kormány az [IMF]?-hez, illetve az Európai Unióhoz fordult készenléti hitelkeretért. A pénzügyi és gazdasági válság újabb hulláma miatt a magyar kormány 2011 novemberében egy újabb IMF megállapodás szükségességéről tájékoztatta a közvéleményt.
 


A szócikkhez társított címkék:
államadósság , államcsőd , IMF

Szponzorált hirdetések

 



Szakmai partner




Szakmai partner