|
Lakossága: ~33 millió fő
Kanada a teljes terület alapján [Oroszország]? után a világ második legnagyobb országa.
|
  Nagyobb térképre váltás |
- [Yukon]?
Északnyugati területek]
[Nuvanut]?
[Brit-Columbia]?
[Alberta]?
[Saskatchewan]?
[Manitoba]?
[Ontario]?
[Québec]?
[Újfunndland]? és [Labrador]?
[Új-Brunswick]?
[Prince Edward-sziget]?
[Új-Skócia]?
Szárazföldi szomszédja kizárólag az [Amerikai Egyesült Államok]?, az északi szigetvilága miatt partvonala a világon a leghosszabb (243.792 km), népsűrűsége igen alacsony (3,5 fő/km²). Lakosságának közel 80%-a déli határhoz közeli területeken él. Etnikai szempontból igen változatos. Legnagyobb etnikai csoportjai az angol (21%), a francia (15,8), a skót (15,2%), az ír (13,9%), a német (10,2%), olasz (5%), kínai (4%), ukrán (3,6%) és az őslakosok (3,5%). Kanadában mintegy 315 lakos vallja magát részben, vagy egészben [Magyarnak]?
Éghajlata a nagy területe miatt változatos, nagy része mérsékelt éghajlati övben található. Az éghajlati zónák a kelet-nyugati irányú hegységek hiánya miatt nem élesek, hanem széles átmeneti területűek. Meleg nyarak, és kifejezetten hideg telek jellemzik. Az ország északi része a sarkvidéki éghajlati övbe nyúlik. Az ország délnyugati részének partvidékére esik a legtöbb csapadék. Kanada területén a földkéreg is aktív, sok földrengés és alvó vulkán jellemzi.
Történelem
Az őslakos és inuit történelem szerint az idők kezdete óta éltek ezen a földön. Régészeti kutatások már 26,5 ezer évvel ezelőtti emberi jelenlétet mutattak ki. Az első európaiak 1000 körül jelentek meg, amikor rövid időre a [vikingek]? telepedtek le [L'Anse aux Meadows]?nál Újfundland északi részén.
1497-ben John Cabot angol felfedező derítette fel Kanada partjait, őt 1534-ben Jacques Cartier francia felfedező követte. Az 1603-ban érkező Samuel de Chaplain francia felfedező alapította az első állandó európai településeket, 1605-ben Port Royalnál, 1608-ban Québec városát.
A [francia]? [gyarmatosító]?k, szőrmekereskedők, [katolikus]? [hittérítő]?k beépesítették a Szent Lőrinc folyó völgyét, a Nagy-tavak, a Hudson-öböl, a Missisipi és a Luisiana határolta területet, míg az angolok Újfundlandon alapítottak helyőrséget 1610 körül, és tizenhárom gyarmatot alakítottak ki attól délre. Az 1689-1763 közötti gyarmati háborúk során Új-Skócia brit fennhatóság alá került az 1713-as [utrechti szerződés]? alapján. A [hétéves háborút]?t követően 1763-ban a párizsi békeszerződés szerint [Franciaország]? a [Brit Birodalom]? javára lemondott Kanadáról, míg a Királyi Proklamáció korlátozta a francia kanadaiak nyelvi és vallási jogait. 1774-ben a [Québec Act]? (Törvény Québecről) kiterjesztette Québec tartomány területeit, visszaállította a francia nyelvet, a francia polgári törvényeket. Ez felbőszítette a 13 tartomány lakosságának jelentős részét, hozzájárulva ezzel az [amerikai függetlenségi háború]?hoz. Az 1783-as párizsi békeszerződés elismerte az amerikai függetlenséget, átengedte az [Amerikai Egyesült Államok]?nak a Nagy-tavaktól délre fekvő területeket.
Közel 5000 [lojalista]? menekült át Kanadába. Hogy megfeleljenek az angolul beszélő nagy számú lakosságnak, az 1791-es Kanadai alkotmányban rögzítetten felosztották Québec tartományt Alsó-Kanadára (francia ajkú) és Felső-Kanadára (angol ajkú), mindkettőnek saját törvényhozást biztosítva.
1815-től nagymértékű bevándorlás kezdődött Britanniából és [Írország]?ból.
Az 1840-es egyesítési törvény alapján létrehozták az egyesített Kanadai Tartományt.
Az [Amerikai Egyesült Államok]? és [Britannia]? között 1846-ban aláírt [oregoni]? szerződés rendezte a két [ország]? közti határvitákat.
1914-ben [Nagy-Britannia]? hadüzenetével Kanada automatikusan lépett be az első világháborúba.
1931-ben a Westminsteri Statútum létrehozta a törvényhozási egyenlőséget aBrit Birodalom önkormányzati joggal rendelkező részei és az Egyesült Királyság között.
1939-ben Kanada önálló hadüzenetet küldött Németországnak és tevékenyen részt vettek a náci Németország megszállásának felszámolásában. A háborús felszerelés előállítása nagy gazdasági fellendülést hozott, amely a liberális kormányok politikájának segítségével új kanadai identitást hozott létre. 1965-ben megalkották a saját juharleveles zászlót, 1969-ben a hivatalos kétnyelvűséget, 1971-ben a hivatalos [multikulturizmus]?t. 1982-ben megszületett az önálló kanadai [altokmány]?.
Gazdaság
Kanada a világ egyik leggazdagabb országa. Tagja az [OECD]?-nek és a [G8]?-aknak.
Az 1990-es évek eleje óta gyors [ gazdasági növekedés]?, alacsony [munkanélküliség]?, magas életszínvonal, költségbvetési [szuficit]? jellemzi. A világ egyik legnagyobb kereskedeő országa, fejlett gyár- és bányaipara, erős szolgáltatási szektora. A két legfontosabb ágazat az olaj- és a faipar. Nettó [energiaexport]?őr, energiaszükségletét önállóan megoldja. Hatalmas földgáz és olajkészletei vannak, és vízierőművei olcsó megújuló energiával látják el.
A kanadai prérin termelt búza, repce, egyéb gabonafélék a világ egyik legfontosabb mezőgazdasági termelőjévé teszik.
Bánya- és fémiparát gazdag természeti kincsei látják elalapanyaggal, amik a cink, az urán, az arany, a nikkel, az alumínium és az ólom.
Az 1990-es évek közepe óta Kanada költségvetési többletének felhalmozásából gyakorlatilag visszafizette államadósságát. A 2008-2009-es válság azonban Kanadát sem kerüli el, az [OECD]? jelentése alapján [recesszió]?val, a munkanélküliség emelkedésével számolhat.