Szócikk változásai

Szócikk neve: Kanada
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2009-07-20 16:37:53
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Nagyobb térképre váltás

Lakossága: ~33 millió fő Terület: 9.984.670 km² Államforma: Alkotmányos monarchia Uralkodó: II. Erzsébet Királynő Hivatalos nyelv: angol, francia Pénznem: Kanadai Dollár (CAD) Fővárosa: Ottawa     Kanada a teljes terület alapján [Oroszország] után a világ második legnagyobb országa. A következő tájegységekre tagolható (nyugat-kelet, észak-dél sorrendben): Nyugaton a Csende-óceán, Nyugaton a Csendes-óceán, Keleten az Atlanti-óceán, Északon a Jeges-tenger, Délen és északnyugaton az [Amerikai Egyesült Államok] (USA), Északkelet felől a tengeren [Grönland] határolja.

[Yukon]
Északnyugati területek]
[Nuvanut]
[Brit-Columbia]
[Alberta]
[Saskatchewan]
[Manitoba]
[Ontario]
[Québec]
[Újfunndland] és [Labrador]
[Új-Brunswick]
[Prince Edward-sziget]
[Új-Skócia]

Szárazföldi szomszédja kizárólag az [Amerikai Egyesült Államok], az északi szigetvilága miatt partvonala a világon a leghosszabb (243.792 km), népsűrűsége igen alacsony (3,5 fő/km²). Lakosságának közel 80%-a déli határhoz közeli területeken él. Etnikai szempontból igen változatos. Legnagyobb etnikai csoportjai az angol (21%), a francia (15,8), a skót (15,2%), az ír (13,9%), a német (10,2%), olasz (5%), kínai (4%), ukrán (3,6%) és az őslakosok (3,5%). Kanadában mintegy 315 lakos vallja magát részben, vagy egészben [Magyarnak]

Éghajlata a nagy területe miatt változatos, nagy része mérsékelt éghajlati övben található. Az éghajlati zónák a kelet-nyugati irányú hegységek hiánya miatt nem élesek, hanem széles átmeneti területűek. Meleg nyarak, és kifejezetten hideg telek jellemzik. Az ország északi része a sarkvidéki éghajlati övbe nyúlik. Az ország délnyugati részének partvidékére esik a legtöbb csapadék. Kanada területén a földkéreg is aktív, sok földrengés és alvó vulkán jellemzi.

 

Történelem

Az őslakos és inuit történelem szerint az idők kezdete óta éltek ezen a földön. Régészeti kutatások már 26,5 ezer évvel ezelőtti emberi jelenlétet mutattak ki. Az első európaiak 1000 körül jelentek meg, amikor rövid időre a [vikingek] telepedtek le [L'Anse aux Meadows]nál Újfundland északi részén.

1497-ben John Cabot angol felfedező derítette fel [Kanada] partjait, őt 1534-ben Jacques Cartier francia felfedező követte. Az 1603-ban érkező Samuel de Chaplain francia felfedező alapította az első állandó európai településeket, 1605-ben Port Royalnál, 1608-ban Québec városát.

A [francia] [gyarmatosító]k, szőrmekereskedők, [katolikus] [hittérítő]k beépesítették a Szent Lőrinc folyó völgyét, a Nagy-tavak, a Hudson-öböl, a Missisipi és a Luisiana határolta területet, míg az angolok Újfundlandon alapítottak helyőrséget 1610 körül, és tizenhárom gyarmatot alakítottak ki attól délre. Az 1689-1763 közötti gyarmati háborúk során Új-Skócia brit fennhatóság alá került az 1713-as [utrechti szerződés] alapján. A [hétéves háborút]t követően 1763-ban a párizsi békeszerződés szerint [Franciaország] a [Brit Birodalom] javára lemondott Kanadáról, míg a Királyi Proklamáció korlátozta a francia kanadaiak nyelvi és vallási jogait. 1774-ben a [Québec Act] (Törvény Québecről) kiterjesztette Québec tartomány területeit, visszaállította a francia nyelvet, a francia polgári törvényeket. Ez felbőszítette a 13 tartomány lakosságának jelentős részét, hozzájárulva ezzel az [amerikai függetlenségi háború]hoz. Az 1783-as párizsi békeszerződés elismerte az amerikai függetlenséget, átengedte az [Amerikai Egyesült Államok]nak a Nagy-tavaktól délre fekvő területeket.

Közel 5000 [lojalista] menekült át Kanadába. Hogy megfeleljenek az angolul beszélő nagy számú lakosságnak, az 1791-es Kanadai [alkotmány]ban rögzítetten felosztották Québec tartományt Alsó-Kanadára (francia ajkú) és Felső-Kanadára (angol ajkú), mindkettőnek saját törvényhozást biztosítva.

1815-től nagymértékű bevándorlás kezdődött Britanniából és [Írország]ból.

Az 1840-es egyesítési törvény alapján létrehozták az egyesített Kanadai Tartományt.

Az [Amerikai Egyesült Államok] és [Britannia] között 1846-ban aláírt [oregoni] szerződés rendezte a két [ország] közti határvitákat.

1914-ben [Nagy-Britannia] hadüzenetével Kanada automatikusan lépett be az első világháborúba.

1931-ben a Westminsteri Statútum létrehozta a törvényhozási egyenlőséget aBrit Birodalom önkormányzati joggal rendelkező részei és az Egyesült Királyság között.

1939-ben Kanada önálló hadüzenetet küldött Németországnak és tevékenyen részt vettek a náci Németország megszállásának felszámolásában. A háborús felszerelés előállítása nagy gazdasági fellendülést hozott, amely a liberális kormányok politikájának segítségével új kanadai identitást hozott létre. 1965-ben megalkották a saját juharleveles zászlót, 1969-ben a hivatalos kétnyelvűséget, 1971-ben a hivatalos [multikulturizmus]t. 1982-ben megszületett az önálló kanadai [altokmány].
 

Gazdaság

Kanada a világ egyik leggazdagabb országa. Tagja az [OECD]-nek és a [G8]-aknak.

Az 1990-es évek eleje óta gyors [ gazdasági növekedés], alacsony [munkanélküliség], magas életszínvonal, költségbvetési [szuficit] jellemzi. A világ egyik legnagyobb kereskedeő országa, fejlett gyár- és bányaipara, erős szolgáltatási szektora. A két legfontosabb ágazat az olaj- és a faipar. Nettó [energiaexport]őr, energiaszükségletét önállóan megoldja. Hatalmas földgáz és olajkészletei vannak, és vízierőművei olcsó megújuló energiával látják el.

A kanadai prérin termelt búza, repce, egyéb gabonafélék a világ egyik legfontosabb mezőgazdasági termelőjévé teszik.

Bánya- és fémiparát gazdag természeti kincsei látják elalapanyaggal, amik a cink, az urán, az arany, a nikkel, az alumínium és az ólom.

Az 1990-es évek közepe óta Kanada [költségvetés]i többletének felhalmozásából gyakorlatilag visszafizette államadósságát. A 2008-2009-es válság azonban Kanadát sem kerüli el, az [OECD] jelentése alapján [recesszió]val, a munkanélküliség emelkedésével számolhat.