Emberi jog, ami minden embert egyenlően, elidegeníthetetlenül megillet.
Veleszületett magától értetődő jogok, melyek kimondják, hogy minden ember egyenlőnek, szabadnak és függetlennek születik.
Az emberi jogok érvényesítésének kikényszerítése az államok kormányának feladata és kötelessége, azok megsértésével szemben ellenállásnak van helye.
Az ember elidegeníthetetlen jogait először az 1776-os [Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat]? írta le. A francia forradalom után 1789-ben létrejött [Emberi és polgári jogok nyilatkozata]? írta le először ezen jogok sérthetetlenségét.
A II. Világháború után vált nemzetközi jogi kategóriává, melyet az 1948-as ENSZ [Közgyűlés]? az [Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatá]?ban rögzített. Ennek emlékére december 10-ét az EMBERI JOGOK NAPJÁvá nyilvánították.
A [Magyar Köztársaság Alkotmánya]? nemzetközi szerződéseknek megfelelően az alábbi emberi jogokat tartalmazza:
Kollektív szabadságjogok:
- Egyesülési jog
- Gyülekezési jog
- Szabad gondolatközléshez, illetve véleménynyilvánításhoz való jog
- Gondolatszabadsághoz való jog
- Lelkiismeret-szabadsághoz való jog
- Vallásszabadsághoz való jog
- Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
Személyi szabadságjogok:
- Személyes szabadsághoz való jog
- Személyes biztonsághoz való jog
- Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga
- Jó hírnévhez való jog
- Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog
- Magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog
- Tulajdonhoz és örökléshez való jog
Gazdasági, szociális és kulturális jogok:
- Munkához való jog
- Pihenéshez, szabad időhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog
- Egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog
- Szociális biztonsághoz való jog
- Művelődéshez való jog
- A tudományos és a művészi élet szabadságának joga
- Tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog
A polgárok részvételi jogai:
- Népszavazás és népi kezdeményezés joga
- Panaszjog
- Választójog