Cseh Köztársaság

Általános adatok:
Lakossága: ~10,4 millió fő
Terület: 78 866 km²
Államforma: parlamentáris köztársaság
Miniszterelnök: Jan Fischer
Hivatalos nyelv: cseh
Pénznem: cseh korona (CZK)
Fővárosa: Prága
GDP/fő: $21027

Szomszédos országok:
Ausztria
[Németország]?
[Lengyelország]?
Szlovákia

Domborzat, vízrajz:
Az ország két nagy részre osztható, a Cseh-medencére és a Morva-medencére. A Cseh-medence három nagy hegységgel határos: északnyugaton az Érchegységgel, északkeleten a Szudétákkal, délnyugaton pedig a šumava-val.
Az ország három legnagyobb folyója az Elba, a Moldva (Vltava) és a Morva.

Éghajlat:
Csehország éghajlata kontinentális. A telek viszonylag enyhének mondhatóak (0-5 °C középhőmérséklet), míg a nyarak kellemesek, nem túl melegek (15-20 °C középhőmérséklet).
Az éves csapadékmennyiség 508mm körül alakul.

Történelem:
1918-ig:

A középkorban az ország többnyire valamely nyugati hatalom függésében állt. A 9. század végén a kialakuló Cseh Fejedelemség a Frank Birodalom vazallusa volt, míg a Morva Fejedelemség felbomlásában nagy szerepet játszottak a beérkező magyarok.
1198-ban I. Ottokár (1198-1230) szerzett királyi rangot, uralkodása alatt az ország sokat fejlődött. Fia, II. Ottokár a német-római császári címre is pályázott, azonban törekvései elbuktak.
A csehek legnagyobb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, (IV. Károly német-római császárt) tartják. Uralkodása alatt az ország Közép-Európa kulturális központjává nőtte ki magát.
A 15. századtól kezdve az ország a Habsburg birodalom szerves részévé vált.
Csehszlovákia:
Az I. világháború után, a felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia területén jött létre Csehszlovákia. Területe Csehországból, Morvaországból, Sziléziából, Szlovákiából és Kárpátaljából tevődött össze. A heterogén népcsoportok nem kaptak autonómiát, így azok támogatták a felbomlást célzó törekvést. A II. világháború alatt német irányítás alá került az ország (Cseh-Morva Protektorátus). A háború után csaknem az egész csehszlovákiai német kisebbséget áttelepítették Németországba. Egy háború utáni népszavazás eredményeként Kárpátalja nem maradt csehszlovák fennhatóság alatt.
Az elkövetkező évtizedekben Csehszlovákia a keleti blokk részévé vált. Az 1968-as "prágai tavasz" jutatta kifejezésre az "emberarcú szocializmus" iránti igényt. Azonban a környező országok erőszakkal vetettek véget a megmozdulásnak.
Cseh Köztársaság:
1989-ben az ország visszatért a demokratikus berendezkedéshez. Ezt a folyamatot "bársonyos forradalomnak" nevezik. 1993. január 1-jétől különvált Szlovákia és Csehország.
1991-től az ország a visegrádi négyek tagja, 1995-től pedig az OECD-nek is. 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2004-ben pedig az Euópai Unióhoz.

Közigazgatás:
Az ország 14 kerületre (kraj) van osztva:
Prága (A)
Közép-Csehországi kerület (S) – Prága
Dél-Csehországi kerület (C) – České Budějovice
Plzeňi kerület (P) – Plzeň
Karlovy Vary-i kerület (K) – Karlovy Vary
Ústí nad Labem-i kerület (U) – Ústí nad Labem
Libereci kerület (L) – Liberec
Hradec Králové-i kerület (H) – Hradec Králové
Pardubicei kerület (E) – Pardubice
Vysočina kerület (J) – Jihlava
Dél-Morva kerület (B) – Brno
Olomouci kerület (M) – Olomouc
Morva–Sziléziai kerület (T) – Ostrava
Zlíni kerület (Z) – Zlín

Politikai pártok:
Komunistická strana Čech a Moravy (KSČM) – Morva- és Csehországi Kommunista Párt (szélsőbal)
Česká strana sociálně demokratická (ČSSD) – Cseh Szociáldemokrata párt (bal)
Křesťanská a demokratická unie–Československá strana lidová (KDU-ČSL) – Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (közép)
Strana zelených (SZ) – Zöldpárt (közép)
Občanská demokratická strana (ODS) – Demokratikus Polgári Párt (jobb)
Občanská demokratická aliance (ODA) – Polgári Demokratikus Szövetség (jobb)
Unie svobody-Demokratická unie (US-DEU), Szabadságunió-Demokratikus Unió (jobb)
SNK Evropští demokraté (SNK-ED) – Egyesült Független Képviselők-Európai Demokraták

Gazdaság:
A rendszerváltáskor bevezetett reformoknak köszönhetően nagy fejlődésnek indul a cseh gazdaság. Hasonlóan Magyarországhoz, Csehország is szoros gazdsági kapcsolatokat ápol Németországgal.
Mezőgazdaság: a leginkább termesztett növények a kontinentális éghajlatból fakadóan a búza, kukorica, cukorrépa, sörárpa, burgonya, komló. Az állattenyésztésben pedig a juh és szarvasmarha a legelterjedtebb.
Ipar: az alapvető iparágak a nehéz- és gépipar, a vas és acél előállítás, valamint a vegyipar. Továbbá fontos szerep játszik még a gazdasági életben a textil, üveg és kerámiaipar és a söripar.