Ausztria

Általános adatok:
Hivatalosan: Osztrák Köztársaság
Lakossága: ~8,3 millió fő
Terület: 83872 km²
Államforma: [szövetségi köztársaság]?
Szövetségi elnök: Heinz Fischer
Hivatalos nyelv: német (osztrák változata), helyileg: szlovén, horvát, magyar
Pénznem: euró (EUR)
Fővárosa: Bécs
GDP/fő: $39000

Szomszédos országok:
[Németország]?
[Csehország]?
Szlovákia
[Magyarország]?
Szlovénia
[Olaszország]?

Domborzat, vízrajz:
Ausztria területének jelentős részét magashegységek, hegységek teszik ki, mindössze kis részét medencék, alacsonyabb dombvidékek. Az ország domborzata öt részre osztható: Bécsi-medence, Osztrák-gránitfennsík, Észak-burgenlandi-teknő, Keleti-Alpok, Elő-Alpok.
Folyói közül a Duna, Inn, Loch, Dráva és Murva a legnagyobbak. Az állóvizek közül a Fertő-tó és a Bódeni-tó a két legnagyobb. Emellett érdemes még a Salzkammerguti-tóvidéket és a Karintiai-tóvidéket is megemlíteni.


Éghajlat:
Az ország domborzatából fakadóan a magasabb területeken hegyvidéki éghajlat uralkodik, míg az alacsonyabb területeken mérsékeltövi kontinentális éghajlat jellemző. Az Alpokban gyakran hűvös a nyár és a tél, az alacsonyan fekvő területeket gyakran köd borírja.

Történelem:
Habsburg dinasztiáig (-1246):
Az ókorban Augustus császár seregei eljutottak a Duna vonaláig és megalapították Noricum provincát. A népvándorlások idején germánok és bajorok telepedtek le a területen. Később a Frank Birodalom részévé vált, területén őrgrófságokat hoztak létre. A 10. században II. Ottó császár a Badenberg-dinasztiának adományozta a területeket. A Bécsi-medence magyar fennhatóság egészen I. István haláláig. 1246-ban kihalt a Badenberg-dinasztia, II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király is igényt tartott a hátramaradt területekre, a döntést IV. Ince pápa hozta meg. Ennek értelmében a magyarok kapták meg Stájerországot, a többi terület pedig II. Ottokárt illette.
Habsburg dinasztia (1246-1918):
1278-ban a morvamezei csatában Habsburg Rudolf és IV. Kun László egyesült seregei győzelmet arattak II. Ottokár felett, aki elesett a csatában. Innentől kezdve a Habsburg Rudolf folyamatosan megszerezte az osztrák területeket, ezzel kialakítva a későbbi örökös tartományokat. 1491-ben egyesítik a Habsburgok az örökös tartományokat. A 16. század elejére (1519) V. Károly egyszerre lesz német-római császár és spanyol király, egészen lemondásáig, 1556-ig, amikor kettéosztja a hatalmat. A császári trónt I.Ferdinánd kapja, a királyi trónt pedig II. Fülöp. A 17. század második felében a török kiűzésében vállaltak szerepet az osztrák seregek. 1740-80-ig urolkodott Mária Terézia, aki számos reformot vezetett be az állami, pénzügyi, oktatási, hadügyi területeken. Az utódja II. József rendeletekkel kormányzott. A magyar forradalom és szabadságharc idején kapta meg a trónt Ferenc József, aki 1848-1916-ig uralkodott osztrák császárként, és 1867-1916-ig magyar királyként. 1867-ben történt meg a kiegyezés, amely létrehozta a dualista államszövetséget és ezzel együtt az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az 1914-es szarajevói merénylet után tört ki az első világhábórú, amely végül az Osztrák-Magyar Monarchia bukását és felbomlását eredményezte.
Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után (1918-napjainkig):
A háborút lezáró béketárgyalások rendelkezései megtiltották Ausztria egyesülését Németországgal, valamint rendezték a területi kérdéseket is. Új alkotmányt adtak ki, melynek értelmében az ország államformája szövetségi berendezkedésűvé vált. A későbbiekben nehezen boldogult Ausztria mint önálló ország, azonban több ország segélyt nyújtott, hogy fennmaradhasson.
A gazdasági válság alatt és után egyre jobban erősödtek a szélsőséges eszmék, amelynek eredményeként egyre népszerűbb lett a Németországhoz való csatlakozás gondolata. Végül 1938. március 13-án Hitler bejelentette az Anschlussot, amelynek következtében Ausztria népetország részévé vált. A második világháború után szovjet megszállás alá került az ország. 1955-ben a szovjetek bejelentették, hogy abban az esetben hajlandóak kivonulni, ha megtiltják az osztrákoknak a németekkel való gazdasági, politikai vagy fegyveres egyesülést, együttműködést. Valamint ugyanerre a németeket is kötelezik. Így 1955. májusában aláírták az osztrák államszerződést és Ausztria visszakapta függetlenségét. Még 1955-ben csatlakozott az ENSZ-hez is, majd 1960-ban az EFTA tagja lett. 1995 óta pedig az Európai Unió tagja.

Közigazgatás:
Tartományok (Bundesland):
Burgenland
Karintia (Kärnten)
Alsó-Ausztria (Niederösterreich)
Felső-Ausztria (Oberösterreich)
Salzburg
Stájerország (Steiermark)
Tirol (Észak-Tirol és Kelet-Tirol)
Vorarlberg
Bécs (Wien)

Politikai pártok:
Österreichische Volkspartei (ÖVP) – Osztrák Néppárt
Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) – Ausztria Szociáldemokrata Pártja
Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) – Osztrák Szabadságpárt
Bündnis Zukunft Österreich (BZÖ) – Szövetség Ausztria Jövőjéért
Grüne Alternative Liste – Zöld Alternatíva Lista
Liberales Forum (LiF) – Liberális Fórum

Gazdaság:
Általánosságban elmondható, hogy Ausztria gazdasága nagyon fejlett, a világ 12 leggazdagabb országai között van, magas az életszínvonal. Az Európai Uniós csatlakozásig nagyon erősen függőben állt a gazdasága Németországtól, azonban a csatlakozás új lehetőségeket is hozott, így csökkent az egyoldalú kereskedelmi kapcsolat mértéke Németországgal.
Mezőgazdaság:
Az ország mezőgazdasági fejlett, 90%-ban önellátó és a lakossák kis hányadát foglalkoztatja. A termesztett növények között az árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab a legjellemzőbb, míg az állattenyésztésben a sertés, baromfi, szarvasmarha, juh a legelterjedtebb. Mivel az ország területének több mint harmadát erdők borítják, így az erdőgazdálkodásnak nagy szerepe van.
Ipar:
Annak ellenére, hogy van néhány jelentős méretű vas-, acél-, olaj- és vegyipari vállalat az országban, mégis nemzetközi szinten nincs jelentős pozíciója az országnak az ipar területén.
A szolgáltató szektor bír nagy jelentőséggel, amely központja Bécs. Fontos még kiemelni a turizmus jelentőségét is, mivel az Ausztria GDP-jének közel 10%-át adja.