Az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága) Nagy-Britannia teljes területét, az Ír-sziget északkeleti részét, és több kisebb szigetet foglal magába. Fejlett ipari ország, az [Európai Unió]? tagországa, állandó tagja az [Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa]?-nak, valamint tagja a NATO-nak, a [G8]?-nak, az [OECD]?-nek, a [Kereskedelmi Világszervezet]?nek és a [Nemzetközösség]?nek.
A brit alkotmány ún. történelmi alkotmány, amely folyamatosan alakul a [törvényhozás]?i aktusok által. Államformája [parlamentáris monarchia]?, ahol a király uralkodik, de nem ő kormányoz. Az államhatalmat a miniszterelnök és a [parlament]? gyakorolja, az uralkodó szerepe főként protokolláris.
A legfőbb [törvényhozó szerv]? a parlament, amely a Lordok Házából és az Alsóházból áll. Az Alsóház 650 képviselőjét ötévenként választják egyéni választókerületi rendszerben, titkos szavazással.
Az uralkodó jogilag a törvényalkotás folyamatának nélkülözhetetlen része, a törvények a királynő szentesítése után lépnek életbe.
A végrehajtó hatalom a parlamentben többséggel bíró párt által adott szűkebb kormány, illetve elsősorban a miniszterelnök (aki a kormánypárt vezére) kezében van. A kormány felel a minisztériumok, a közigazgatási szervek és más állami intézmények, az állami tulajdonban lévő vállaltok irányításáért. A parlament Londonban van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti közigazgatási központban működő parlamentre, amelyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburghban (Skócia) vannak. A köztisztviselők a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel.
Főbb politikai pártok: Munkáspárt, Konzervatív Párt, Liberális Demokrata Párt, Brit Nemzeti Párt.
A brit demokrácia lényege, hogy a társadalom lehető legszélesebb rétegeitől várják az ötleteket, szeretnék őket bevonni a politikai döntésekbe, nem csak a választásokon várják a szavazatokat. Így a többség hozza meg a döntéseket, amelyek helyessége érdekében semmilyen közérdekű információt nem lehet visszatartani. Az állampolgárok egyetlen nagy közösségként ugyanazon sorson osztoznak.
Jellemzői:
- általános választójog
- szabad választások
- többpártiság
- a hatalmi ágak megosztása (törvényhozó és végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás szétválasztása)
- fegyveres erők civil kontrollja
- az ellenzék jogainak tiszteletben tartása
- minden csoport alakíthat pártot, ha betartja az alkotmányos elveket