A think tank (magyar kifejezéssel agytröszt) elnevezés olyan szervezetekre utal, melyek alapvetően két területre (aktuálpolitika, illetve általános közélet) fókuszálva politikai és társadalomtudományi elemző, illetve kutatómunkát végeznek, valamint közérdekű és közérdeklődésre számot tartó témákat tárgyalnak azzal a céllal, hogy hatással legyenek az aktuális- és általános közpolitika alakulására, a politikai gondolkodásmódra, illetve közbeszédre. Az agytrösztök általában ideológiai elkötelezettség mentén kisebb-nagyobb mértékben kapcsolódnak politikai pártokhoz, hatással lehetnek szakpolitikai döntésekre, és nem ritkán a pártok egyfajta intellektuális háttérbázisát alkotják.
A think tank szervezetek egyrészt alapítványi keretek között működnek, mely sok esetben kiegészül piaci alapon folytatott tevékenységgel is, de arra is van példa, hogy kizárólag üzleti alapon végzik munkájukat. Egy ilyen szervezet tevékenysége szerteágazó, általában ötvözi az elemzést, kutatást (beleértve a közvélemény kutatást), kiadói tevékenységet, oktatási tevékenységet, továbbá a közvetlen tanácsadást a politikai és üzleti szféra részére. Jellemző, hogy közpolitikával kapcsolatos elemzéseik, kutatásaik eredményeit a médiában, illetve saját publikációik, illetve konferenciák és egyéb rendezvények keretében nyilvánosságra hozzák.
A kifejezés az 1950-es években jelent meg, azonban hasonló szervezetek már a 19. században is működtek (pl. a RUSI /Royal United Services Institute for Defence and Security Studies/ 1831-ben alakult, Londonban). 1945 után a think tank szervezetek száma növekedni kezdett, mivel számos ilyen intézményt hoztak létre a különböző társadalmi ügyek, illetve politikai témák képviseletére.
A think tank szervezeteket ideológiai látókörük, a finanszírozás forrása, az általuk fontosnak tartott ügyek, illetve a célközönség alapján típusokba lehet sorolni. Nemzetközi kitekintésben az agytrösztök a képviselt ideológia, illetve a felkarolt ügyek tekintetében igen széles skálán mozognak. Például az amerikai Heritage Foundation a családi értékek védelmére helyezi a hangsúlyt, míg a Center for American Progress a progresszív gondolatok terjesztése mellett kardoskodik. A Tellus Institute, társadalmi és környezetvédelmi témákkal foglalkozik elsősorban, mialatt a Cato Institute a libertariánus társadalmi és gazdasági elméletek köré szerveződött.
Ahogy már említésre került, a finanszírozást többféleképpen oldják meg az agytrösztök, vannak olyanok, melyek közvetlen kormányzati támogatást élveznek, míg mások magánszemélyek, illetve vállalatok adományaiból tartják fent magukat. A finanszírozás formája nagyban befolyásolhatja azt, hogy a szervezet milyen témákat, milyen értékek, elvek mentén tárgyal.
Magyarországon 1990-es évek közepétől alakultak meg az első, klasszikus értelemben vett agytrösztök, melyek leginkább ideológiai alapon szerveződtek, és pártpolitikai kötődésűek voltak.
A specializált, illetve általános közpolitikai agytrösztökhöz hasonló intézmények Magyarországon az utóbbi években kezdtek megjelenni. Ezek a szervezetek, csoportok tudományos szemlélettel, szakértőként elemzik a közpolitikát, és a hozzá tartozó szakterületeket, mint a politikai kommunikáció, illetve a különböző, közbeszédre hatást gyakorló szakpolitikák, továbbá deklarálják új közpolitikai megoldások, másutt működő gyakorlatok meghonosításának szándékát. Ezek az agytrösztök elemzéseik mellett gyakran foglalkoznak stratégiai tanácsadással, döntéselemzéssel és más úttörő megoldások alkalmazásával is, melyek pártpolitikai hovatartozástól függetlenül elérhetők bárki számára. Emellett a közérdeket is szem előtt tartva próbálják formálni a demokratikus közbeszédet.