Dr. Pokol Béla 1950. május 7-én született Záhonyban. 1977-ben szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ennek megszerzését követően az Államigazgatási Főiskola tanársegédje lett, majd 1980-ban visszatért az ELTE Jogtudományi Karára, ahol az államjogi tanszék tudományos munkatársaként dolgozott. 1991-ben pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. Emellett 1993-ban a Szegedi Tudományegyetem jogbölcseleti tanszékének vezetőjévé nevezték ki. Ezen kívül a Miskolci Egyetemen oktatott több évig szociológiát, illetve 2002-ben a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára is lett.
1980 és 1985 között az MSZMP Társadalomtudományi Intézetében (ma: MTA Politikai Tudományok Intézete), valamint 1989 és 1990 között a Bielefeldi Egyetemen ösztöndíjas volt.
1986-ban védte meg a politikatudományok kandidátusi, 1989-ben pedig a szociológiai tudomány akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Bizottságának, a Doktori Tanács szociológiai és demográfiai szakbizottságának tagja volt. Kutatási területe a jog, a politika és a társadalom alrendszerei.
1976-ban lépett be az MSZMP-be, ahonnan 1988-ban lépett ki. 1989 és 1990 között a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja volt. 1995-ben a Magyar Polgári Demokraták Társaság, majd a Magyar Nemzeti Demokraták Társaságának alapító tagja volt. Később Torgyán József FKGP-elnök személyes tanácsadója lett. Az 1998-as országgyűlési választáson a Független Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, és 2002-ig az országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnökeként dolgozott. Emellett 2001-ig a kisgazda-frakció helyettes vezetője volt. 2003-ban a Külügyminisztérium által létrehozott munkacsoport tagjaként tevékenykedett az Európai Unió alkotmányának előkészítésében.
Országosan ismertté egy 2001-es törvénytervezete tette, melyben jogot és lehetőséget adott volna a sajtóban megjelenő vélemények helyreigazítására, oly módon, hogy a „sértett” ugyanakkora terjedelemben kifejtse saját álláspontját az adott sajtótermékben. A törvénytervezet úgy fogalmazott: "társadalmilag hátrányosnak tekintett vélemény és értékelés közlése esetén a személyesen érintett követelheti a vélemény vagy az értékelés cáfolására közlemény közzétételét.” A törvénytervezetet a sajtóban nagy tiltakozással fogadták, a köztudatba lex Pokol néven került be. Miután a Fidesz sem támogatta a törvényjavaslatot, Pokol visszavonta azt.
Az egyik leghangosabb kritikusa az Alkotmánybíróság két évtizedes működésének. Szerinte az Ab a jogállam elvére hivatkozva nem tett mást, mint korlátozta a demokratikusan megválasztott parlament és kormány mozgásterét. Pokol kritizálta az új alaptörvényt is, amiért az nem mondja ki egyértelműen, hogy a korábbi, alkotmánybírósági döntések hatályukat vesztik. Ennek hiányában a régi döntéseket alapul véve az Ab ellehetetleníti az új alkotmányt, mivel a sarkalatos törvényeket is a testület fogja értelmezni. Az alkotmányozásról Pokol azt mondta: Politikailag megérti, hogy az a "nyilvánosság háta mögött", néhány bizalmi ember bevonásával zajlott, de úgy vélte, a nyilvánosság kizárása káros is lehet.
Miután neve korábban többször felmerült lehetséges alkotmánybíróként, 2011-ben a Fidesz és a KDNP alkotmánybíróvá választották.