Már 342 szócikk közül válogathatsz.

A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Kádár János
Verzió: 1  
Változtatta: Edina
Változtatás dátuma: 2009-10-12 15:21:53
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Kádár János (1912-1989) [kommunista] politikus, a Magyar [Népköztársaság] [miniszterelnök]e volt.

 

 

Kádár János

 

 

Életútja

 

Eredetileg Csermanek János néven született 1912. május 26-án Fiuméban (ma Horvátországhoz tartozik), az anyakönyvbe még - édesanyja neve után - Czermanik János József néven jegyezték be, majd a későbbi családi dokumentumokban már Csermanek név szerepel.

Édesanyja, Czermanik Borbála cselédlány volt Abbáziában, ahol találkozott a pusztaszemesi kisbirtokos Krezinger Jánossal, aki akkor a nagykanizsai gyalogezred katonája volt. Mivel nem házasodtak össze, a megszületett gyermek az édesanyja nevére lett anyakönyvezve.

1918-ig Kapolyon nevelőszülőknél nevelkedett, majd 1918. szeptember 1-én már Budapesten kezdte iskolai tanulmányait a Cukor utcai elemi iskolában, később pedig a Wesselényi utcai polgári iskolába járt. 1927-ben iparostanonc iskolát végzett írógépműszerész szakmában. 1929-ben néhány hónapot dolgozott is irodagépműszerészként.

 

17 évesen csatlakozott az [illegális] kommunista mozgalomhoz, részt vett a nagy budapesti tömegtüntetésen is 1930. szeptember 1-én, és tagja lett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének (KIMSZ) és a Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP). 1933-ban a KIMSZ Titkárságának egyik ülésén letartóztatták és tevékenysége miatt 2 év fegyházra ítélték. A börtönben tanusított magatartása miatt a KIMSZ kizárta soraiból. 1934-ben a szegedi Csillagbörtönbe került, itt ismerkedett meg [Rákosi Mátyás]sal. Szabadulása után a KMP utasítására belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) VI. kerületi szervezetébe.

1940 és 1945 között igen aktív volt a politikai terén: az MSZDP-ből SZDP-vé alakult pártban egyes bizottságok tagja, vezetője lett, 1943-ban a Békepárt vezetője lett. '44 áprilisában pártutasításra Jugoszláviába indult, hogy az emigrációban élő kommunista vezetőkkel felvegye a kapcsolatot, azonban a határon elfogták, és mint katonaszökevényt letartóztatták, majd 2 év börtönre ítélték. '44 novemberében Németországba való szállítása közben megszökött, illegalitásban visszatért Budapestre, és bekapcsolódott az [illegális] ellenállási mozgalomba. 

1947-1952 között [országgyűlés]i [képviselő], ezen belül 1948. augusztus 5-től 1950. június 23-ig [belügyminiszter] volt. 1949-ben részt vett a [Rajk László] elleni per előkészítésében. 1951 tavaszán letartóztatták és minden tisztségétől megfosztották, majd '52 decemberében a Legfelsőbb Bíróság koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélte, ám '54 nyarán szabadon bocsátották. 

1956. október 25-én az MDP Központi Vezetőségének első titkára lett, majd október 30-án az ekkor létrejött Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Intéző Bizottságának tagja. 

November 4-én [Nyikita Szergejevics Hruscsov]val találkozott Ungváron, majd Szolnokon megalapították a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt. November 7-én szovjet katonákkal Budapestre érkezett és létrehozta az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságát, aminek elnöke lett. Ugyanezen a napon kinevezték a Minisztertanács elnökévé.

 

 

1956-1988: A Kádár-korszak

 

Kádár az 1956. november 26-i rádióbeszédében büntetlenséget ígért a tömegmegmozdulások résztvevőinek, bár az ellenforradalmárok felelősségre vonását is meghirdette. Szavait sokan úgy értelmezték, hogy nem lesz megtorlás, ám a következő években az '56-os tetteik miatt százakat végeztek ki, és tízezreket börtönöztek be vagy internáltak.

1958. január 28-tól 1961. szeptember 13-ig államminiszter volt. Hozzájárult a [Nagy Imre] perhez, annak kivégzését még akkor is szükségesnek vélte, amikor ahhoz a szovjet vezetés már nem ragaszkodott.

1968-ban hozzájárult az "új gazdasági mechanizmus" néven [Nyers Rezső] és társai által kidolgozott gazdasági terv bevezetéséhez, amely nagy reményeket ébresztett az országban, de a Szovjetúnióban megerősödött sztálinista vonal nem kedvezett a magyar gazdasági reformoknak.

1985 márciusában a Központi Bizottság főtitkára lett, ám '88 májusában romló egészségi állapota miatt felmentették tisztségéből, kikerült a Politikai Bizottságból, s csak névleg lett az MSZMP elnöke, hatalma már nem volt. '89 májusában mentették fel párttelnöki tisztségéből és központi bizottsági tagságából is.

 

 

Történelmi szerepe

 

Kádár nevéhez fűződik az 1956-os forradalom leverése megtorlással, koncepciós perekkel és több száz kivégzettel. Moszkvabarát külpolitikája megengedte neki, hogy a belpolitikában mérsékelt reformokat szorgalmazzon.

Bár személyesen sosem volt korrupt, előfordult, hogy a hatalom más tagjainak korrupt ügyleteit elnézte. 

 

Főbb kitüntetései:

  • Nemzetközi Lenin Békedíj (1977)
  • A Szovjetúnió Hőse (1964)
  • Szocialista Munka Hőse (1962, 1972,1982)
  • Magyar Népköztársasági Érdemrend I. fokozata (1950)

 

1989. július 6-án halt meg, éppen azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróságon kihirdették Nagy Imre és társai rehabilitációját.

Egy 2007-ben végzett felmérés szerint a magyar történelmi alakok közül Kádár János személye a 3.legalkalmasabb államférfinak.

 

 

 

 

 

 

 




Szakmai partner



Médiapédia Patikapédia Netpédia Jógapédia Vinopédia Webfazék Mammutmail
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia internetes tudástár jóga tudástár borászati tudástár receptek online nagy fájlok küldése

Szakmai partner