Már 342 szócikk közül válogathatsz.

A Politikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Politikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Feudalizmus, más néven hűbériség. A [középkor]? egyik alapvető társadalmi gazdasági formája, mely a hűbérurak, [vazallus]?ok és szolgák közötti kölcsönös [magánjogi kapcsolat]?ok rendszerére épül. Alapját a vezető osztály tulajdonát képező földbirtokok képezik. A hűbérúr katonai, vagy egyéb szolgálatért földet ad a hűbéresnek, mely föld örökíthető. Az örökös mindig a legidősebb fiú, a többiek ki vannak zárva az öröklésből. A hűbéres-vazallusi kapcsolat addig tart, amíg a hűbéres illetve a vazallus családban van fiú örökös, aki apjuk halálával annak földjét, esküjét is megörökli.

 

Ezen földterületeket a jobbágyok művelik, terményeik jelentős részét be kell szolgáltatniuk, illetve az általuk művelt földért munkával, később pénzzel kelli fizetniük. A feudalizmus alapja a földtulajdon, két alapvető osztálya a földesúr, és a jobbágyság. A földesurak uralmát az állam és az egyház biztosítja, amely a jobbágyság szolgálataiból tartotta fenn magát.

A jobbágy kötelezettségei:

  • Robot
  • 9-ed
  • Ajándék
  • 10-ed (az egyháznak)

Csak addig övé a föld, amíg kötelezettségeit teljesíti. A hűbéri föld csak a hűbéri eskü megszegése esetén vehető vissza. Legfőbb földesúr a király.

 

Különösen Nyugat-Európában mélyen tagozódott rendszer, melynek csúcsán a király, az egyházi méltóságok állnak. A XV-XVI. században megjelenik az árutermelés, a pénzgazdálkodás, és megkezdődik az eredeti tőkefelhalmozás. Létrejön a polgárság, mely a parasztsággal összefogva sikeres polgári forradalmakat vív meg. Ezen forradalmak vezetnek a feudális rendszer végéhez a nyugati társadalmakban.


A szócikkhez társított címkék:
politikai berendezkedés

Szponzorált hirdetések

 



Szakmai partner




Szakmai partner