A Bolognai képzés egy többciklusú képzést jelent, amellyel a 2006 előtt működő, duális szerkezetű oktatást alakították át. Röviden arról van szó, hogy egységesítették a felsőoktatást, lineáris képzési szerkezetet hozva létre.
A képzésben részt vevő diákok az első körben egy három éves kurzuson tanulnak, amely elvégzését követően BSC/BA (bachelor of science/bachelor of art) diplomát ad, amellyel már munkába állhatnak, de, amennyiben folytatni kívánják tanulmányiakat, lehetőségük van mesterképzésre jelentkezni, ami két évig tart, és MSC/MA (master of science/master of art) diplomát ad. A harmadik lépcső a PHD, azaz a doktori fokozat megszerzése, ami újabb három képzési évet jelent.
Magyarország 30 országgal együtt 1999-ben Bolognában írta alá a csatlakozó nyilatkozatot, amellyel vállalta a rendszer 2010-es bevezetését, és összehangolását a többi csatlakozó országgal. 2003-ban Berlinben módosították a nyilatkozatot, aminek értelmében már 2005-től indítják a programot.
A Bolognai képzésre a magyar intézmények fokozatosan tértek át, az elsők között volt a Budapesti Műszaki Főiskola, a Veszprémi Egyetem és a Debreceni Egyetem. 2006-ra az összes felsőoktatási intézmény bevezette a rendszert.
Az [Oktatási Minisztérium]? elképzelései szerint az új képzési rendszerben erőteljesebb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás.
Az alapképzésen 180 kreditet kell teljesíteni, a mesterképzésen további 120-at, míg a doktori képzésen újabb 180 kredit teljesítése a feladat.
A rendszer bevezetésének céljai, értelme:
A felsőoktatás felépítése az elmúlt évtizedekben nagyon keveset változott, míg gazdasági, politikai, műszaki és egyéb területeken rohamos változás figyelhető meg. Az Európai Unió lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy tanulmányaik során bizonyos szemesztereket külföldön, más iskolában hallgassanak, és az országonként eltérő felsőoktatási rendszer különbözőségéből sok gond adódott az eredmények és bizonyítványok beszámítása.
Az ilyen problémákra született meg a Bolognai rendszer, amely egységes felsőoktatási rendszer létrehozását jelenti.
A legfontosabb célok:
- könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer
- kétlépcsős, egymásra épülő oktatási szakaszon alapuló rendszer
- egységes kreditátvitel
- oktatói, kutatói és hallgatói mobilitás támogatása
- együttműködés az európai felsőoktatásban
A rendszer biztosítja, hogy a hallgatók, oktatók és kutatók az Európai Unió bármely tagállamában akadálytalanul tanulhasson, építhessenek nemzetközi kapcsolatokat, illetve a megszerzett tudást bármelyik uniós országban kamatoztathassák.
A felvételi rendszere (alapképzésre)
Az új 480 pontos rendszer
Továbbra is a középiskolai eredmények (tanulmányi pontok) és az érettségi teljesítmény (érettségi pontok) adják, amelyek emelt szintű érettségiért, nyelvtudásért, sportteljesítményért, tanulmányi versenyekért, szakképesítésért, valamint az előnyben részesítés jogcímén járó többletpontokkal egészíthetők ki.
A tanulmányi pontokat a következőképpen számolják: középiskolai eredmények* x 2 + az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy szabadon választott vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlaga egész számra kerekítve.
Az érettségi pontokat a szakhoz tartozóan követelményként meghatározott vizsgatárgyak közül kettőnek a százalékos eredménye alapján számolják. A pontok száma egyenlő a vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.
Amennyiben követelményként több érettségi tárgy választható módon van előírva (vagyis a tantárgyak között "vagy" szerepel), akkor a jelentkező számára legkedvezőbb két tárgy eredményéből kell számolni az érettségi pontokat.
A felvételi összpontszámot kétféleképpen számolhatnak:
1. tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok.
2. érettségi pontok x 2 + többletpontok.
Ezek közül azt kell alkalmazni, amelyik a felvételiző számára kedvezőbb.
A különböző jogcímeken maximum 80 többletpont szerezhető.
Maximum 80 többletpont adható, akkor is, ha a különböző jogcímen megszerezhető többletpontok összege ezt meghaladná.
Szakirányú továbbtanulás és emelt szintű vagy felsőfokú szakképzés elvégzése, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítvány megszerzése esetén jár többletpont.
Szintén szakirányú továbbtanulás esetén jár, ha a felvételiző olyan tárgyból éri el, amelyet érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak.
Mesterképzésre:
A felvételi rangsorolás módszerei közül, ki kell emelni a szóbeli és írásbeli vizsgát, a motivációs beszélgetést, az oklevél minősítése alapján járó pontokat, a gyakorlati vizsgát. Van olyan intézmény, amelyik konkrét képlet alapján számolja ki a felvételizők pontszámát, amiben szerepet játszik az aktív félévek súlyozott átlagának átlaga, a záróvizsga átlaga, az oklevél minősítése.
A többletpontjogcímek közül meg kell említeni a különböző nyelvvizsgákért, a TDK, OTDK eredményért és a szakmai publikációkért, szakmai oktatási tevékenységért járó többletpontokat.
Az előnyben részesítés okán járó többletpontok minden mesterszakon (eltérő mértékben) járnak. A felvételi pontszámítás karonként, néha szakonként eltérő módon történhet. A pontos felvételi pontszámításnak a www.felvi.hu oldalon lehet utánanézni.